A ma született bárányka

Hajt a kíváncsiság, hogy a szülinapodon melyik híresség, vagy hírhedt gazember született még? Úgy érzed, tudnál azonosulni azzal a figurával, ha kiderülne, hogy egy napon születtetek? Esetleg, úgy gondolod, hogy hatást is gyakorolna egy-egy napodra? Voila.

 

május 26

kossuth_dijas

A mai napon óriási merítést lehetne tenni, hogy kik születtek meg ezen a májusi – nyilván nem mindig ilyen borongós – napon. Például itt van két politikus is, az egyikük kicsit lazított a gatyaszáron, a másikuk kicsit begyöpösödötten vizsgázik a legkomolyabb megmérettetésben. De, hogy ne a ma kor gyermekét tegyük mikroszkóp alá, békén hagyom a Tarlóst, és magam elé veszem Kádár János életrajzát. Fiume-ban született immár 103 éve. Ugyebár, Fiume akkor még Magyarországhoz tartozott. Sajnos, ma már nem, bár, az EU-nak pont ez az értelme, oda utazol, ahova csak akarsz, meg se kérdezik, ki fia, borja vagy. Ám Kádár János, mikor ’56 után, a Nagy Imre kormányából szégyenszemre átállt a Szovjet kormány oldalára, nem tett azért semmit, hogy ennek az országnak jobb legyen, még azt sem próbálta meg, hogy esetleg, az ő szülővárosába ellátogathasson bárki. Jó, az valóban nagy vitát kavar, főleg az idősebbek körében, hogy “nem vót az olyan rossz”, ma el sem tudnánk képzelni, a mai fejünkkel, hogy ne ebben a teljes szabadságban éljünk. A Kádár-korszakban élők már sokkal szélesebb látókörű Magyarországon élhettek, nem volt az a szigor, ami ’56 előtt jellemezte az országot. De, hogy ehhez mennyi köze volt Kádár Jánosnak, nem tudom, de a töri könyv még ezzel nem igazán foglalkozott abban az időben, amikor én is ott ültem az iskola padjában. A teljes életrajzát olvasva, nem is értem, egy ilyen szigorúan átvilágító rendszerben, hogy a nyavalyában sikerült Kádár Jánosnak olyan magasra törnie, de azt elmondhatom, bár nem mindig volt szabadlábon, és nem mindig volt gerinces, elég sokszor nagyon jókor volt nagyon jó helyen. Vannak fórumok, melyek őt is beválasztották a 10 valaha élt legjobb vezetőjének, ami persze a kicsiny hazánkra utal, én mégis inkább a Puzsér Robi szavainak hiszek, aki beválogatta a a tíz leggyalázatosabb államférfiai közé. Ez valahogy inkább hiteles nekem. Aki szereti Puzsért, azért hallgassa meg, aki nem szereti, tegyen egy próbát, nézni nem kell a videót :) :

Az biztos, hogy engedett a gatyaszáron, de az igazság az, hogy azon a gatyaszáron már csak engedni lehetett, ha nem akartunk volna mi is mondjuk Kambodzsához hasonlítani. Ezért én nem tudok hálás lenni, és, bár én is a róla elnevezett korszakban születtem, és biztos, hordozok is valamiféle stigmát a személyiségemben a “kádárizmusból”, a hitelemet inkább könyvek olvasásába, semmint vélemény nyilvánításba öntöm, ennyi okoskodás bőven elég tőlem erről az államférfiról.

 

Presser Gábor

t297_203

Nézzünk inkább egy olyan zsenit a továbbiakban, aki most már a magyar zenei pálya óriás apostola. Ha valaki tudja, hát ő biztosan tudja, mit is jelent zenélni, mi a jó zene, és mit jelent az, amikor úgy kell megfogalmazni valamit, hogy azt mindenki tudja, miről szól, ám a cenzúrát kerülje meg sompolyogva. Ha fel kéne sorolnom, hogy mennyiféle díjat söpört már be a mi “picink”, arra már nem is lenne elég ez a nap, márpedig még sok mindent szeretnék megírni a mai napon. Egy biztos, a díjazók ugyanazon a véleményen vannak, mint a rajongók. Presser az LGT együttes tagja, valamint a Vígszínház zenei igazgatója is egyben. Ám nem az LGT-ben kezdte a pályafutását, hanem meglepő módon az Omegában. De nem a Gyöngyhajú lányhoz hasonló könnyű slágereket akart ő megénekelni, rendesen oda akart mondani a rendszernek, ezért hárman kiléptek az Omegából, és megalapították az LGT-t, amivel rögtön hatalmas figyelmet kaptak a hallgatók közül. Zseniális dalok szerzője, csupán néhányat említek meg, és ez valóban nem mutatja be hűen ezt a több évtizedes pályát: Neked írom a dalt, vagy a Ringasd el magad, de imádni való az Ugye mi jóbarátok vagyunk, és persze a Nem adom fel. Ezeket a dalokat mind ő írta, pedig olyan szerzőtárs mellett, mint a Somló, nem lehetett egyszerű, ám ők fantasztikusan tudtak együtt dolgozni. Presser aztán egy kicsit a színház felé fordult, először a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról dalait írta meg, majd a nagy sikerű A padlás dalait is hozzá kötjük. Néhány búcsúkoncert erejéig még együtt zenélt az LGT-vel, ám ’84-ben kiszállt, hogy egyéni pályát fusson. A mai fiatalok is ismerhetik őt, hiszen (azt hiszem) a Megasztárnak ő volt az egyik zsűrije. Az ő egyik dalával köszöntjük szerényen a 67 éve született Presser Gábort, talán nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom, talán ez a legjobb dala:

 

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.