A ma született bárányka

Hajt a kíváncsiság, hogy a szülinapodon melyik híresség, vagy hírhedt gazember született még? Úgy érzed, tudnál azonosulni azzal a figurával, ha kiderülne, hogy egy napon születtetek? Esetleg, úgy gondolod, hogy hatást is gyakorolna egy-egy napodra? Voila.

május 20

h200

Egy nagy magyar ikon ünnepelhetne, ha nem hunyt volna el néhány éve. Egy olyan magyar emberről van szó, akinek hangja mindenki fülében visszacseng, ha behunyja szemét, maga elé képzeli Al Pacino-t, vagy épp David Attenborough-t. A szőnyeg alatt közelít otthonunkba, és kell hozzá a titkos varázsdoboz, ami fényével világítja be otthonaink sötét zugait. Ha ebben az országban nem lenne ekkora kultusza a szinkronnak, még mi is ott tartanánk, ahol a lengyelek, gépi hangalámondással néznénk a filmeket. Vajon, akkor is ennyire nagy rajongótábora lenne Magyarországon a Bud Spencer filmeknek? Vajon, akkor is ennyien rajonganának a Hupikék törpikékért, vagy a 90-es években mindenki ilyen nagy, könnyes szemekkel bámulta volna a Baywatch-t, vagy épp a Pumuklit? Szerintem, nem. Szerintem, a magyar szinkron valóban világhírű, minőségét tekintve talán a legjobb(pláne, ha visszaemlékszem, hogy gyerekkoromban, mennyit voltam kénytelen nézni a sat1-t, hogy menő filmeket is lássak), és, hát olyan zseniális színészek adták a hangjukat olyan fantasztikus színészeknek, mint Végvári Tamás. Utána kellett néznem, és kiderült, nem csak Pacino és Attenborough szinkronja volt, de Harrison Ford-é, és több ízben még Robert de Niro-nak, és Ben Kingsley-nek is ő szolgáltatta magyar hangját, és persze sikerét a mozikban. Ha a mai szinkronokat nézzük, ha azt nézzük, mennyire affektálnak, mennyire szélsőségesen nyávogósan szinkronizálnak ma már, bátran elmondhatom, nagyon fog nekünk hiányozni(az igényesebbeknek) Végvári Tamás, és az ő munkája. Természetesen, számos színdarabban, filmben játszott, de azt hiszem, Magyarországon(és főleg vidéken) mi Végvári urat csak úgy ismerjük a legjobban, hogy egy öblös férfihang a film elején bemondja: Al Pacino, magyar hangja Végvári Tamás. Gondoljunk hát rá úgy, hogy meghallgatjuk, mit is tudott ő.

 

 

Vasco da Gama

vasco-da-gama-AB

517 éve, mikor már az emberiség számított a fő ragadozónak, és a fő gondolkozónak, de még azt hitte, hogy lapos a Föld, volt egy kis, óceán parti népcsoport, Portugália. 517 éve, mikor már javában zajlott a gyarmatosítás, ez a kis népcsoport sem akart lemaradni szomszédjától, akik addigra már felfedezték Amerikát! Így arra gondoltak, egy félig ismeretlen, ám már néhány úttal letesztelt irányvonalon, megkerülik Afrikát, és eljutnak a mesés Indiába, hol az aranyat érő fűszereket találják, miket meghonosíthatnak Európában. Gondolom, mondanom sem kell, mennyire fontos volt ez Portugáliának, és persze Európának is. Addig is folyt kereskedelem, de szinte csak a szárazföldön, az meg tudjuk milyen veszélyes, és persze költséges is. De jött egy nagyon tehetséges hajós, és vállalta az ismeretlent. Gondoljunk bele – az én gyomrom, a gondolattól is remegni kezd -, van egy flottád, még indulás előtt ránézel a hajóidra, majd a legénységre, és azt mondod magadnak, az ismeretlen felfedezése, az, hogy “én” legyek az első, többet ér a hajóimnál, a legénységnél, sőt, még “nálam” is. És elindultak. Majdnem egy évig tartott az út, és persze közben megálltak néhány helyen, mert olyan vidékeken jártak, amit előtte nem ismertek: Kongó folyó tölcsértorkolata, az Egyenlítő környéke, a Jóreménység foka, ahol is a kapitány, Vasco da Gama, már bizton tudta, hogy elérte Afrika legdélibb pontját, de szerintem, azt is hihette, a Világ végének előszobájában ring az Atlanti-, és az Indiai-óceán találkozásánál. Hányszor, és hányszor méláztam el azon a gondolaton, hogy, ha én lennék az a bennszülött nép, és egyszer csak kiköt a tenger partján egy ilyen hajó, amiben fura emberi lények, fura öltözetben láthatók, és micsoda felszerelt hajóik vannak, vajon, én mit csinálnék. De Vasco da Gama-t semmi nem tudta megállítani. Főleg, miután elhagyta a Jóreménység-fokát, és ebben ő volt a legelső. Semmi nem állíthatta meg, hogy a Földön elsőként hajón tegye meg a nagy utat Indiába. Tettét természetesen Portugália a megfelelő módon elismerte, és néhány száz évvel később, egy hidat is elneveztek róla, mely ma Európa leghosszabb hídja. Ilyen az, amikor 290-nel repesztesz át a Vasco da Gama hídon:

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.