Author Archives: Balázs

Svihák tábor 2018 – élmények – harmadik hét

Péntek

Kétféle érzés motoszkál bennem. Mindkét érzésnek az origója az, hogy “vége”. Mert vége lett az idei Svihák tábornak anélkül, hogy komolyabb hibát vétettünk volna, ez az örömteli rész. Vége, és lélekben, élményekben sokkal gazdagabbak lettünk, szerintem a gyerekek is, de a táborvezérek biztos. Viszont, szomorú is, hiszen vége, legközelebb ilyen élmény csak jövőre lesz, kicsit összeszorul bennem az a sok érzés, és nehéz elengednem, hiszen mégis ez a csimborasszója a munkásságunknak. De még ma, míg tart ez a bejegyzés, tudom élvezni a mai nap történéseit.

Nem gyakran szokásom, de ma megveregettem kicsit a vállam, hiszen a tegnapi kőkemény nap és szigor után, a reggeli beszélgetésünk a táborosokkal olyan jól sikerült, hogy a nap végéig még csúnyán sem kellett néznem senkire…hát igen, mi mindent el lehet érni egy összeszedett fél órás megbeszéléssel. A koncentrációt összesűrítettük, mondhatni igába hajtottuk, hiszen ma fontos dolgunk volt, jótékonykodtunk kicsit. Bár, nem vagyok naiv, tudom, hogy nem tart semeddig elkölteni ezt a pénzt, azért én ma büszke vagyok a táborosaimra, hiszen rekordot döntöttünk, kereken 24020 forintot énekeltek össze a gyerekek, amit ha hozzáadunk az előző táborokban gyűjtöttekkel, bőven meghaladja a 60.000 ft-ot. Nem nagy összeg, de roppant boldogok voltak a gyerkőceink, hogy ezt mind a saját tudásukkal hozták össze, engem pedig szétfeszített a büszkeség. Összesen 6 helyen énekeltük el a Néha légy bolond…című slágert a Belvárosban, és sokakat megmosolyogtattunk, volt, aki leállt velünk beszélgetni is, és még egy Új-Zélandról “biciklivel” érkezett hölgyet is elkápráztattunk. A délelőtt olyan gyorsan elszaladt, hogy korgó hasunk jelezte, kis szünetet kell tartanunk az éneklésben, elfoglaltuk hát a meki egyik sarkát, de nálunk a gyorsakajálda nem sietős, élveztük, hogy benn nincs hőség, hogy lehet jókat beszélgetni, sztorizni a mű hűvös, számomra förmedvényes épületben. De kell egy kis lazaság a részemről is, hiszen a táborosok élvezték, külön programnak fogták fel a hambizást.

Délután lazultunk, de volt még egy különös feladat: feldobtam egy kisebb jutalmat annak, aki kedves táborlakó barátunkat Bendegúzt meg tudja verni sakkban, vagy esetleg mond egy olyan országot fejből, aminek Bendegúz nem tudja a fővárosát. Mivel a csávó zseni, ezért ez a feladat lehetetlen, gondoltam, ám még Bendegúzt is össze lehet zavarni sok keresztkérdéssel, Samu be tudta csalogatni egy olyan útvesztőbe, ahol Bendegúz belebakizott a válaszba. Samu megkapta a jutalmát, de végül kijelenthető, hogy Bendegúz a tábor agya és sakkmestere.

Lezárom hát mondandóm, néhány képpel megtoldom írásom, ünnepélyesen, de nagyon fáradtan bezárom kapuit az idei Svihák tábornak, és szomorkásan, de elégedetten elrakom a tábor kulcsát egy évre pihenni. Jövőre veletek ugyanígy.

Svihák Oszkár

 

38703271_2157495814279299_1258843335225769984_n 38765845_564477977288970_8002571928504107008_n 38806865_451431055333869_8905706140994633728_n 38818123_2131041523596838_7682603535036317696_n 38862637_954413324737296_226541713634623488_n 38864903_272465706676738_3974938803054837760_n 38867401_317261258834804_1804327692468748288_n 38870694_274501189816717_8682033985204781056_n 38872317_565489930514555_2876101618288295936_n 38875615_1849392061821244_2380742905233932288_n 38884807_536921583388889_6668690850282733568_n 38904515_1123732071135928_7458895919996469248_n 38907137_512748709170193_6709799416791826432_n 38923541_1815569628562573_2222682529578614784_n 39043750_1782198111894281_3458297869918797824_n

 

 

Svihák tábor 2018 – élmények – harmadik hét

Csütörtök

Finoman szólva, melós napunk volt ma a táborlakókkal. Persze, a szórakozásra is jutott idő a Barátság parkban. Egy kis játék és a hiába való dinnye keresés után megérkezett hozzánk sztárvendégünk, Korsós Gyuri, akit sok ETO szurkolónak nem kell bemutatni, hiszen az én generációm “aranycsapatának” volt az oszlopos tagja és gólvágója. Beszélgettünk vele, míg elfogyott Virág fincsi virslis bigyulája, amit tízózaira készített nekünk a saját két kezével. Természetesen, rengeteg kérdése volt a focirajongó gyerekeknek Gyurihoz, megtudhattuk, hogy kinek szurkol, kit tart a legjobb játékosnak, a gyerekkoráról, a pályafutásáról is kérdeztük, majd kihívtuk egy focimeccsre. Nagyon nagy élmény volt a gyerekeknek, hogy egy igazi élő legendával ismerkedhettek meg, majd rúghatták vele a bőrt. Nagyon elfáradtunk, de végül sikerült úgy lehozni a meccset, hogy mindkét csapat győzött, ez is csak a Svihák táborban sikerülhet. Amíg mi fociztunk, a lányok alkottak, mert szerencsések a pici Svihákok, a csodálatos Szigetkék Alkotóműhely épp a parkban tartott foglalkozást, és mi is kihasználtuk az ő közelségüket, ők is a miénket, hát alkottunk együtt egy jót. Annyira flottul működött minden a parkban, a kisebb sportsérülések ellenére, hogy szinte fütyörészve mentünk a buszra, de aztán jött a fekete leves. A táborlakók egy része annyira ki volt már dőlve, hogy ebéd után vagy másfél órát szundítottak. Persze a többieknek nehéz volt visszafogniuk magukat, hogy ne hangoskodjanak, elő kellett hát vennem a magam által aligha szeretett tanár bácsis stílusomat…így ma nem én voltam a legnépszerűbb ember a gyerekek között. Csak úgy röpködtek a sárga és piros lapok, de most az egyszer kellett a szigor, hiszen tényleg svihákok voltak a Svihákok. De spongyát rá, holnap javítunk, reszkess Belváros, jövünk, és zengünk…Néha légy bolond…10 órától megleshetők leszünk…itt-ott-amott.

képek

38726068_234988587155922_3648462971492892672_n 38733857_1989743744417364_6205373198846918656_n 38749083_363104724225478_2749229182012620800_n 38751739_2147969082141387_9188603769787514880_n 38753064_1786689198032982_5092169395719897088_n 38754034_2128938804037321_69230891376836608_n 38754429_497142357423421_7619158780650979328_n 38755366_333759960692291_6794054851094380544_n 38761774_1846235199016897_4619028892085125120_n 38763912_1061155057372457_786563920994238464_n 38764118_297964374288989_1841136081886511104_n 38768493_646330459070793_5533200242813435904_n 38780702_368593947008425_5156824918565847040_n 38780984_507812556322152_6432910357051736064_n 38781001_276211909632827_1495070535120322560_n 38783126_2047162388931988_4981634250534027264_n 38788490_274045239856704_6518266213515132928_n 38788514_227783997847227_6967537698395389952_n 38789157_1855959551140104_969082765305708544_n 38792527_295945614513646_6918251557104386048_n 38795064_451551455329735_2105556898810953728_n 38801315_297492281023749_2654010259571474432_n 38810892_442931062857743_9076907342754217984_n 38817867_324114248131243_1363287374972321792_n 38823643_662464127468333_4737944922919796736_n 38824952_1108100656011808_7230109781007007744_n 38831543_1576408602463016_8056764292541710336_n 38831573_579574025773929_9204493048543707136_n 38840262_513405182452098_7707235662105149440_n 38845500_223165885012607_7374961543089225728_n 38846422_1130810343750114_2710967560345485312_n 38851740_1654367141356888_528850301092888576_n 38854581_221648558452890_4214425737098166272_n 38857347_295541011207700_1860274460452454400_n 38860549_337061443501393_1028264764649766912_n 38861765_292197388208223_6674032307835240448_n 38864829_1652908131486571_8303447779296935936_n 38871720_413692252367979_7367985627142291456_n 38875449_238932460090577_8313745616224124928_n 38882925_240366956684970_8154977713426268160_n 38917576_447430462409031_7263919261049946112_n 38926258_216071095917277_7336784283169718272_n

Svihák tábor 2018 – élmények – harmadik hét

Szerda

Számomra forgolódással kezdődött a mai nap, hiszen az éjszaka közepén elkezdett csöpögni az eső. Kicsit megijedtem, hogy mi lesz a mai vizes csatánkkal, amit terveztem, de csak füstöcske volt szerencsére, a lángja megkímélt minket, vagyis, inkább úgy fogalmaznék, hogy a lángot ma a Nap prezentálta számunkra, hiszen pusztító forróság fogadott minket a Bem téren, így hát bátran vizezhettünk, meg se kottyant a gyerekeknek a nedves pólójuk hűvöse. Nagy svunggal, már kilenc órakor reggel startra készen álltak a csap előtt táborosaim, megtöltve a vízipisztolyokat, uzikat, alig tudtam rávenni őket egy kis gyakorlásra, de végül megelégedve konstatáltam, hogy minden gyerek tudja már minden versszakát az örök slágernek, a Néha légy bolond egy kicsikét… című dalnak, már csak a formációt kell memorizálni, és jöhet az előadás, de nagyon előre ugrottam. Valahol ott vesztettem el a fonalat, hogy megtöltötték a vízi ágyukat a srácok, jöhetett az egyes számú játék, a mindenki mindenki ellen, a park teljes területén. Folyamatos rohanás fél órán keresztül, ügyes elhajlások, hátrafelé “nyilazások” tarkították a versenyt. Ám nem nagyon lettek vizesek a táborlakók, ki kellett találnom valamit. Ekkor húztam elő belső zsebemből a következő játékot, mindig valakit kergettünk, és lőttük vízzel, így végre mindenki pólója csurig vizes lett, jöhetett egy kis gyógyító napozás, az izmok feltárása. Feszítettek a fiúk mindenhogy, karra gyúrtak kicsit, hasra, hogy még nagyobb legyen a siker, a nevetés. Megszáradtunk, jött is az ebédidő. A Zöldfa étterem töltött fel minket energiával, akkora adagokat adtak, hogy még uzsonnakor sem fogyott el az összes kaja. De a nap csúcspontja még csak most jött. Belefutottunk egy utcazenészbe, aki az aluljáróban gitározott és énekelt. Igazi blues-os hangulat, egy Doors slágert kaptunk el épp. Kicsit megindultak a lábak, majd kértünk egy dalt. Megmosolyogtak minket az emberek, meg-megálltak, kérdezték, honnan jövünk, kik vagyunk. A zenész srác nagyon jó fej volt, nem csak énekelt, táncolt is, vicces figuraként szórakoztatta a gyereksereget. Angolul beszélt, én fordítottam, a gyerekek elhalmozták kérdésekkel. Kiderült, hogy természetesen “Amerikából jött”, “Hajón és stoppal utazott el Magyarországra”, nagyon jól szórakoztunk, de sajnos ott kellett hagynunk fura barátunkat, hiszen a busz sem vár…

Délután jött a holtpont. Mégiscsak a tábor felénél járunk, és az energiák sem olyan aktívak már, apró konfliktusok tűzdelték a délutáni elfoglaltságainkat, ám Svihák Oszkár sem véletlenül probléma megoldó mágus, az aszfaltrajzolás, az együtt alkotás, a közös munka olyan erő, ami minden konfliktust elfúj a fejekből. Mert kell egy nagy tér, ahol oda megy rajzolni a gyerek, ahova akar, nem kell osztozkodni semmin, mert mindenkinek ugyanolyan a krétája, a rajzolás pedig elmélyít, gondolkodóba ejt, áramoltat, a táborvezér pedig elégedett lehet végre. De mostanra már hív a vacsora, a pihenés. Nagyon el lehetnek fáradva gyerekek, iszonyú aktív napunk volt ma, én már csak gyufaszálakkal kitámasztva tudok lesegetni, pötyögni, Színes Szandi pedig már fekve piheg mióta hazaérkeztem. Jöjjenek hát a képek:

 

38629993_985033021676736_5530509591831379968_n 38655929_244606576165381_3052535992884920320_n 38660746_270197513778736_7965937021405364224_n 38665651_243096532988193_1771393561120473088_n 38665662_2357174877843725_7691304206770110464_n 38666845_1720669354649508_5185855233879703552_n 38675499_2061648440572191_4004774063959441408_n 38681678_285319962232782_6610401594250887168_n 38682751_1805648482816541_2450851348623654912_n 38683881_217143595596425_4287204932886462464_n 38686077_532294017202138_8296938545906450432_n 38686843_2154267064614812_4176101284354457600_n 38686913_251180278833743_2598182908858466304_n 38689399_1840571979359586_7072681916595437568_n 38689522_375542202975994_3889874703719858176_n 38692646_556126878123621_5923182096469196800_n 38693342_308533106382601_7777803293333389312_n 38697903_2120426054904009_2907719337865379840_n 38701198_169273217207285_6580371230161895424_n 38704905_1895662384061043_4660270954767712256_n 38705646_306335246778754_7454561314447294464_n 38707779_757186911339390_7737107116699156480_n 38709876_306373300102859_7679079196542369792_n 38713675_222220221827599_621398436775723008_n 38717327_218641502135142_5742439835314946048_n 38717402_1099936433506922_6070081449850044416_n 38725284_172824833508550_587848102174523392_n 38728049_691813084504207_7016636780975751168_n 38732688_443696826131507_898084731109769216_n 38738042_2086262765017897_7672254892940984320_n 38742193_244933959474253_5865998687141888000_n 38745550_2120418874951387_312233475195273216_n 38749819_2227874640773920_4907297420431327232_n 38752149_674435879580627_7761107346704564224_n 38754339_2062060547444393_4965149723670347776_n 38757398_1746990922044727_3275886236580970496_n 38775103_2174507286127250_7937541824380403712_n 38790770_219230878768456_7899675490028355584_n 38792522_285380098904430_4948376222817058816_n 38793879_223145545066835_3097478977346863104_n 38794521_239934903330231_8718094556391800832_n 38797739_319412535297582_5378585938463031296_n 38802798_259162928236623_459320780639961088_n 38804477_266178104111911_8005985950763057152_n 38814300_507423876370049_9067902617400639488_n 38814340_2163224453935451_1093155445545107456_n 38821314_1726668004112359_1009961946201456640_n 38844786_2194149287492405_8897989261584760832_n

Svihák tábor 2018 – élmények – harmadik hét

Kedd

A mai, szabadhegyi napunkon is az élmények voltak a főszereplők. El sem hagytuk szeretett városrészem, ahol élek, ahol annyira szeretem nyugovóra hajtani fejem (látszik, hogy én is fáradok, csak az alváson jár az agyam). És persze, csak ismételni tudom magam, ezen a héten is csodálatos gyerekeim vannak, amit nem tudok elégszer kihangsúlyozni nekik is, az olvasóknak is. Belevaló srácok, remek csajok, minden percet imádok, amit velük töltök, pedig ezen a héten sem kímélnek a kérdésekkel…”hova megyünk? , mit csinálunk holnap? , mi lesz amikor odaérünk?, hogy néz ki? , hol fogunk pisilni? , mit fogunk enni?, és azután???? Néha őrjítő, de ők már csak gyerekek, kíváncsiak, lelkesek. Ezért nem lehet rájuk haragudni, csak az ember bírja szuflával.
A Rózsák tere a mi hangoskodásunkkal volt tele. Énekeltünk, játszottunk, nem fogtuk vissza magunkat, de ma azért látszott a gyerekeken, hogy tegnap hatalmas svunggal kezdtük a tábort, kevesebb volt a rohanás, ma inkább több volt az ücsörgés, a ténfergés. Persze, megint megpróbáltak átásni Kínába lelkes táborlakóim, csak nem sikerült ma sem, de esküszöm, ha minden nap ugyanazon a játszótéren kezdenénk, a hét végére rizst ennénk rizzsel. Meglátogatott ma minket Dini barátom is, akiről kiderült, hogy Harry Potter uncsitesója, és ő is a Roxfortban végzett. Elámultunk, hogy hogyan lett Nata kezében a rózsaszín kendő kis rózsaszín bugyogó…ekkora nevetést még életemben nem tapasztaltam. Ezután lazultunk kicsit, kiengedtük a megfáradt izmokat, és mesét néztünk a plafonra vetítve…háziájmex. Kellett is a pihi, mert bizony a nagy meleg rányomja bélyegét az energiákra, de Svihák Oszkárnak mindig van egy ötlete, hogyan töltse fel a gyerekek energia raktárait…természetesen, fagyival. Be is pörgött mindenki, a végállomás-játszóterünkön megint azt éreztem, ezek a táborlakók egy buszt elhúznának, ha az lenne a feladat…ó, ez nem is rossz ötlet. Na majd holnap. Most alszunk gyorsan egyet, de előtte képek tömérdek mennyiségben.

38542190_219478788731580_3405590628262739968_n 38612188_2589589944399836_7285525622313451520_n 38612335_374336229765647_6944989957610012672_n 38612556_1364523443678324_8968900125124460544_n 38612580_1466500320117244_3599451300086939648_n 38614704_200023724202658_7902448707461709824_n 38614790_269368367188448_2416432082008932352_n 38624401_2098815017037495_7986449080836423680_n 38624589_496678240781808_7571068538643808256_n 38630417_297725924328992_1495725328654401536_n 38632918_1144730362342215_1174190028037816320_n 38632946_2031937507096905_7952614458054934528_n 38634456_269306710339191_526049930876289024_n 38637437_2322383524468735_6923553187425157120_n 38639270_1781837441894026_7559242002596888576_n 38639306_1780921381962563_1014073599998296064_n 38643781_304604056769051_7001001734218711040_n 38645816_290644028153325_494626245036736512_n 38647252_481848755609818_7789036767411175424_n 38647461_466305403841775_5188886346919313408_n 38650083_176100263164928_527595809865203712_n 38658518_229610787892086_6195339081501638656_n 38658532_307441723334983_4197902564118757376_n 38658538_231505280742523_7470754410600071168_n 38665121_490598904700733_6037748343340269568_n 38670919_2085286638208205_6031870190969421824_n 38672556_630651497321980_999367954099339264_n 38676741_289459758279828_791853568356253696_n 38678683_832004230520887_5083671077075288064_n 38678762_438940416603781_4749870797265305600_n 38691013_241842319781426_6340283249805230080_n 38696070_995925267281442_8810917694535630848_n 38698915_324940344714512_4020957311752208384_n 38725278_1904160449888399_8198865364294041600_n 38729532_291578818059110_2533565181724721152_n 38756564_676730962719704_3183616659592052736_n 38757683_873910966149836_6489935599913402368_n 38758314_232263900957210_5394989986229518336_n 38767253_655833381461820_4519313933454016512_n 38779927_223498928506923_1939053631063982080_n 38791668_2238790243058307_4123924999440433152_n 38808231_235332827321137_7534391008289619968_n

Svihák tábor 2018 – élmények – harmadik hét

Hétfő

Na ismét itt, Svihák tábor, immáron a harmadik hét. Ma már olyan nagy bizalommal mentem bele a táborba, amilyennel eddig még nem találkoztam, tényleg kell ez a három hét. Mindegyik egy kicsit más. Az első héten alig várom, és nagyobb a drukk a félelemnél, a második hét már kicsit vegyes, a rutin és a félelem is jelen van, de tele önbizalommal, hiszen az első hét tökéletesre sikerült, persze, tudom, nem csak rajtam múlik a siker. A harmadik? Mint a harmadik gyerek, jöjjön aminek jönnie kell. Meg is lett az eredménye a nagy mellényemnek. Azonnal kiprovokálták, az első órában a lányok, hogy csússzak én is a kötélpályán…hát, finoman szólva megfeneklett a történet. Azóta is folyik a homok a gatyámból, a fürdőkád itthon…mint homokvihar után. De ez ébresztő is volt nekem egyszerre, hiszen az előző két turnus nem vett rá ilyesmi szórakoztatásra, pedig eddig voltak ám nagyok és zsiványok, az e heti turnusban szinte mindenki egyidős, nincsenek nagyon eltérő életkorú ifjak.

Szokásunkhoz híven, a Répce utca végén, a játszótéren kezdtük a napot, és mint mindig, ma is megint megtörtént, aminek meg kellett történnie, a tábormegbeszélés. Mikor, hova, meddig lehet elmenni, inkább kétszer szóljanak a gyerekek, inkább kérdezzenek, mi felelünk értük, stb. Fura volt, mert ez ugye egy fél órás monológ a részemről, ami nagyon fontos, meghatározza a komplett tábort, a tiszteletet, amit általában ki kell érdemelnem minden gyereknél, és persze a legtöbben izegnek-mozognak, nem bírnak ki ennyi időt ücsörögve, hallgatva. Nos, ez a társaság, mintha már hetek óta várták volna a közös munkát, úgy hallgattak, én meg belejöttem a lendületbe, és monologizáltam rendesen…ők pedig ültek türelmesen és hallgattak, így néhány vicceskedést is bele lehetett csempészni. Ilyen jó tábormegbeszélés még sosem volt, de léptünk tovább. Jött néhány élmény a gyerekeknek, hiszen Jacqueline grófnő is velünk volt, és ez bökte néhány nyugdíjas nénike szemét, amit szóvá is tettek, én meg megvédtem magunkat, a becsületünket, majd türelemre intettem őket, hiszen, nemsokára kezdődik a Barátok közt századik évada, már csak egy hónapot kell várniuk . Megállás egyáltalán nem volt, fociztunk, túrtuk a homokot, vittük a vizet, felmásztunk, lecsúsztunk, rollereztünk, olyan volt az egész, mint egy egy napos fesztivál. Nem lennék meglepődve, ha néhány gyerek kipurcanva érne haza, ketten bele is aludtak a délutánba, persze, tudom, ez nem csak a programok érdeme, hiszen nagyon meleg volt egész nap. Délután, a játszóházba érve, a légkondi hűvösében kiélveztük, hogy csak a miénk a játszóház, de azért volt néhány olyan kisgyerek, akit lehetett babusgatni és bevenni a játékokba. Továbbra is az első napunk ismerkedős nap, azt hiszem sikerült egy nap alatt a legjobban készre gyúrnunk a társaságot…pedig vagyunk elegen. Jöjjenek a képek és valaki adjon végre egy legyezőt :)

38156656_704144586599684_7885641912021942272_n 38485790_250140915809128_4812076024089018368_n 38490847_154266495414844_6613317155490365440_n 38497354_2191719140857174_8281686932354760704_n 38498633_230538927603041_6775222927034941440_n 38500099_1034959643353758_1715752852506279936_n 38503162_470892733380122_552075680343392256_n 38504362_512007722581702_563755538962186240_n 38508320_1038375559678034_3957770195275087872_n 38511375_2156558291288914_7304424685301661696_n 38511400_2074507245895404_1710063283559464960_n 38512911_243332402957893_8949352818427297792_n 38517692_2195427280746282_8882983822673575936_n 38526588_509664646141394_3776291961409896448_n 38528644_233681597290677_1921334769254137856_n 38531495_2095779710681661_7018692442517929984_n 38533733_868719756655673_6807147302981992448_n 38534404_2144424299214477_5925282614649815040_n 38536384_2051670988177059_872022955456987136_n 38538342_2112086609111387_7145783973665308672_n 38539075_226938598005741_5679346314765139968_n 38540490_676040909413764_2035946757526913024_n 38546007_311667376239648_8009704022346825728_n 38600207_2254732347876849_8008658940839591936_n 38600325_1872592736133734_6642311861230370816_n 38612107_1939629542760009_7885514330018414592_n 38612262_2333614469989802_241062607220375552_n 38612533_1078640095645815_6302184269959659520_n 38643656_1705523519576998_3343899010808152064_n 38645805_434502530377657_1919735641260687360_n 38655845_1899284890379849_4062887179087511552_n 38655894_1977818079176356_6278602601697116160_n 38661766_2153109514961863_7629518980503306240_n 38665662_2357174877843725_7691304206770110464_n 38671016_1925286271097518_8922144754657918976_n 38672560_398554967335939_1190735079580631040_n 38673725_416202322200093_4828839929985368064_n 38686843_2154267064614812_4176101284354457600_n 38700129_502955310151375_4645925845603450880_n 38714533_2165217100187493_1357942644654735360_n 38714590_266274760858680_1014775805676355584_n 38752977_495391014241920_2397735595448205312_n 38764119_440077983154512_8223869268026982400_n

 

Svihák tábor 2018 – élmények – második hét

Péntek

Ahogy megjósoltam – mondjuk, nem volt nehéz -, a lelkes táborosaim eladták a Baross utcát. Összesen hétszer énekelték el a két dalt a gyerekek. Még a hét elején találtam ki, hogy külön énekeljenek a lányok, külön a fiúk, a csajok kapták a Vuk betétdalát, a fiúk a Nagy ho-ho horgász betétdalát. Kedves és vicces koreográfiát tanulhattak az ifjú svihákok egész héten, azért, hogy learathassák a babérokat ma, a Belvárosban. Nagyon nagy sikerük volt, pedig eléggé ki volt ürülve a Belváros. Annyira lelkesek voltak, nagyon büszke voltam mindkét csapatra. Természetesen, a ma befolyt összeget is a Lakásotthonok Lakóiért Alapítványnak adjuk, kereken 20030 forint jött össze, megy az előző 18140 forint mellé a házi trezorba, ezzel már 38170 ft-ot énekeltünk össze, mi a Svihák tábor, hogy egy kicsit segíthessünk.

A nap második felében a Bisinger parkban voltunk, vizeztünk a nagy hőség miatt, valamint persze mentek a játszótéri bandázások. Megettünk egy tíz kilós dinnyét és minden maradék ennivalót, ami megmaradt a tízóraiból, az ebédből és az uzsiból. Elképesztően elfáradtam a hét végére, és tudom, a táborlakók is elfáradtak, hiszen a végén ugyan még játszottak, de az akkumulátorok rendesen le voltak már merülve. Köszönöm a rengeteg élményt a boogie lábú Máténak, Nátinak és Mersének, Dávidnak és a másik Máténak, Jankának, Larának és Karinának, a csodálatos természetű csajcsapatnak; Julinak, Katának, Solyának, a két Mirának, Emesének, Olivérnek, Marcello-nak, Martinnak és Barninak és minden Neymar dzsuniornak, még egy darabig biztos felugrik jó néhány jelenet a táborból, emlékezetes volt. Az utolsó napról készült képek felkerülése után jöjjön a kikapcsolódás…ez szól a mobilomnak, az internetnek és magamnak is.

37841005_1918114661543469_7842549031967391744_n 37841027_1918114334876835_8990223581187145728_n 37841034_1918115144876754_3138254937293586432_n 37841942_1918115724876696_6307903319561994240_n 37846549_1918115594876709_6939076492018057216_n 37846572_1826011344144165_7624061283955900416_n 37848436_1826000860811880_9214189791912919040_n 37848461_1918112701543665_2648690714942111744_n 37850638_1918110981543837_7386202846892392448_n 37853964_1918112804876988_2839315343657140224_n 37858257_1918113968210205_6419945714800918528_n 37859487_1826011250810841_8950084852653228032_n 37859981_1826011237477509_4100145101257310208_n 37861347_1918112418210360_8098789336352292864_n 37861569_1763302857040043_5507499326017896448_n 37863128_1826010584144241_2948840312534990848_n 37864384_1918113121543623_7003630417412620288_n 37865699_1826011390810827_3969314139653799936_n 37867903_1826003124144987_161735072364363776_n 37871025_1918111834877085_5712356913711153152_n 37871755_1826011294144170_8842769979456618496_n 37881668_1918115368210065_7820233399804624896_n 37883077_1918111574877111_5180865336580243456_n 37883099_1826000250811941_6491258351056322560_n 37884671_1826001204145179_1245702629380587520_n 37885994_1918114894876779_2276752027486781440_n 37893719_1826010420810924_7656515770536427520_n 37895428_1826001020811864_4758748932752801792_n 37898650_1826000614145238_2223750340052779008_n 37900310_1918114511543484_2609748607246532608_n 37905997_1826000750811891_4407732349551247360_n 37910716_1826001794145120_1590428940919373824_n 37914550_1918111248210477_3767613911268851712_n 37922624_1918113294876939_7316194188477857792_n 37928454_1918114211543514_600580232075804672_n 37930205_1826010517477581_5226721972255195136_n 37962532_1826010680810898_1035767905012154368_n 37966927_1826001710811795_5154175722608132096_n

Svihák tábor 2018 – élmények – második hét

Csütörtök

Na végre, ma reggel már azt láttam minden egyes táborlakón, amit mindig el szeretnék érni. Hogy az élményektől, a folyamatos aktivitástól minden lépésükben érezni a “kilométert”. Ma reggel, a Barátság parkban minden táborlakó csak botorkált, inkább leült, aztán nehézkesen keltek fel a helyükről, fel-felmásztak a mászókára, de látszott rajtuk ez a három nap táborozás. Szóval, a Barátság parkban gyűltünk össze, és mivel a park hatalmas és nagyon sok minden van, amit élményként megélhetünk, amit felhasználhatunk a hatalmas jókedvhez, így is tettünk egész délelőtt, zseniális volt, mert bár nehezen ment a kezdet, amikor a srácok elé pattant a labda, amikor előkerültek az aszfaltkréták, amikor megtöltöttük a lufibombákat, minden eddigi kilométer átalakult energiává, és ugyanúgy szaladtak, és pörögtek-forogtak,m int eddig. Zseniális gyerekeim vannak, bár ezt már tegnap is írtam.

Az egyik legkedvesebb táborlakónknak, Dávidnak a születésnapját ünnepeltük ma meg a délelőtti órákban. Néhány gyerekkel elszaladtam venni egy hatalmas dinnyét és gyertyákat. Beleszúrtuk a dinnyébe a 14 gyertyát, meggyújtottuk, és énekelni kezdtünk, Dávid azt sem tudta, hogy hova nézzen zavarában. Elfújta a gyertyát és nekiestünk a hatalmas gyümölcsnek. Fél óra alatt felfaltuk. Ezután, óvatosan kipróbáltuk a rendesen felszerelt fittness parkot. Erő gyakorlatokat végeztünk, fitogtattuk izmainkat, felmásztunk, meghúztuk a kötelet, fekvőtámaszoztunk, de gyúrtak a gyerekek hasra, hátra, bicepszre, tricepszre, combokra, lepkére, pillangóra és agyra, mert persze a legtöbb kérdés, hogy mi hogyan működik, mit hogyan használhatnak, engem talált meg legnagyobb örömömre. Jöhetett a várva várt lufibomba, természetesen megint mindenki engem akart eltalálni, és el is talált a legtöbbször, a kétszáz lufibombából százat én kaptam, ismét csak eláztam, de nem panaszkodom, főleg most már innen a karosszékből. Tizenegy óra körül nekiindultunk, hogy elérjük a buszt, ami kivisz minket a játszóházba ebédidőre. Lassú tempóban, mindent megfigyelve keringtünk Adyvárosban. Önszorgalomból a lányok mindkét dalt úgy énekelték, csak úgy zengett az utca, végig énekelték az utat, de a csajok énekeltek a fagyizóban, séta közben, a buszmegállóban, a buszon, aztán megint séta közben, az áruházban, a játszóházban. Végig, egész nap hét-nyolc kislány énekelte a Vukot és a Nagy ho- ho-t, amit ugyebár holnap meghallgathat a Belváros népe 10 óra körül. A produkciót természetesen érdemes megnézni, de én elfogult vagyok, hiszen ilyen lelkes társaságom nem volt még, teljesen mások, mint az előző társaság, ők inkább a lazulásra voltak vehetők, a mostani Svihákok pedig égnek a vágytól, hogy holnap szerepelhessenek. A játszóházban délután rajzversenyt szerveztünk, majd jöttek is az első szülők, úgy ért véget a nap, hogy délután egyszer sem volt időm az órám nézni, csak kapkodtam a fejem, és üres volt a játszóház. A zseniális napunkról a képek beszédesek.

37583271_1933434803375898_5333729682275696640_n 37757613_1916539598367642_7614370763994300416_n 37768041_1933433920042653_4626361956037558272_n 37779582_1933432556709456_7410798518278815744_n 37783660_1916539405034328_6274904746524409856_n 37787953_1933434286709283_1643531671753981952_n 37788728_1916540555034213_7939924586336878592_n 37789544_1933434616709250_8765635510736519168_n 37789560_1933434650042580_7439466089244786688_n 37789992_1916544211700514_7606259868579659776_n 37791093_1916538685034400_7481660350471864320_n 37791705_1933432913376087_443547328561807360_n 37791707_1916541738367428_7448209491608207360_n 37791996_1933434966709215_6139886075843182592_n 37792572_1933432796709432_8797913310952423424_n 37794240_1933433183376060_3583290248685158400_n 37796153_1933433933375985_1255639276738052096_n 37796184_1916541585034110_3602904638476517376_n 37798273_1916541368367465_2655105785469599744_n 37798951_1916538945034374_5923411812795023360_n 37800755_1916539835034285_8654268219932016640_n 37803616_1933431310042914_5438918606790328320_n 37806736_1916545681700367_3238297825267679232_n 37807664_1933434073375971_2621402309514493952_n 37809377_1933433676709344_6316236921915834368_n 37809388_1933434630042582_8100002836412104704_n 37809883_1933432776709434_7212822808223547392_n 37810526_1916542235034045_8213875115352391680_n 37814029_1933434886709223_7173260051983892480_n 37814091_1916545555033713_3972215166723948544_n 37815624_1933432550042790_1587894476423036928_n 37817175_1916546368366965_6341906171917500416_n 37818584_1933432666709445_4199505664956956672_n 37819583_1916544321700503_5173519654013894656_n 37820081_1933434330042612_3831944451119382528_n 37820328_1916541891700746_835316335289303040_n 37821771_1916546928366909_7546817744541319168_n 37821889_1933434510042594_1711450098434572288_n 37825324_1916545415033727_6257733183807160320_n 37826068_1916538471701088_1205574427811512320_n 37828462_1933432946709417_2253721399233347584_n 37830484_1933434940042551_6337350744919769088_n 37837582_1916547441700191_8768634935507419136_n 37837634_1933433263376052_5664065924932567040_n 37838800_1916543661700569_7979619584619577344_n 37839758_1933434730042572_4226397949845831680_n 37839803_1933432713376107_8580230233653772288_n 37841105_1933432906709421_3342587405105364992_n 37841112_1933434006709311_8555290475257397248_n 37841943_1933434663375912_3808974935955603456_n 37841947_1933433526709359_8075159147844206592_n 37842890_1916539178367684_1164180928877035520_n 37842897_1933432803376098_2559871968081870848_n 37844350_1933434740042571_8409344626091098112_n 37844466_1916540001700935_9208830179533651968_n 37846624_1933432506709461_5712078771629064192_n 37849238_1916544481700487_5331356077189496832_n 37851242_1916543328367269_2512023034517258240_n 37860305_1916547655033503_541645567013421056_n 37861351_1916543878367214_2738002738796298240_n 37861585_1916546475033621_8862324252590735360_n 37863167_1916541015034167_3681949431340466176_n 37864395_1933433333376045_3185037786960887808_n 37864409_1933434760042569_7694537221927337984_n 37865695_1916543141700621_2861052873221865472_n 37872837_1933433883375990_3770017267593510912_n 37872838_1933434136709298_6966049165809811456_n 37873278_1916545858367016_2093030343224328192_n 37874919_1933433516709360_5771716123405844480_n 37878900_1933432640042781_3133420912947232768_n 37880210_1933431416709570_4309189766668091392_n 37881656_1933433000042745_4037394533846089728_n 37886263_1933433253376053_2448493742290632704_n 37888375_1933432576709454_1525798779855306752_n 37889938_1933432840042761_6366628845486866432_n 37890680_1916544785033790_8010239497394454528_n 37892032_1916546041700331_8387394001723981824_n 37893651_1933432866709425_2913203388332113920_n 37893711_1933432510042794_382685142306521088_n 37896598_1916541175034151_4606217550102003712_n 37898653_1933434070042638_318212104031043584_n 37902392_1916545515033717_5818511102060789760_n 37902439_1933433460042699_4081067324679913472_n 37907267_1933434000042645_2267062877619748864_n 37910710_1916542085034060_4910867569046454272_n 37912423_1933433276709384_1143753355747655680_n 37917839_1916547208366881_2167631232211353600_n 37919633_1933434530042592_6511627306472046592_n 37924836_1933434556709256_284127990894297088_n 37930265_1933433626709349_7469622158436597760_n 37932234_1933434360042609_5085495381614133248_n 37935760_1933433326709379_3414003743346130944_n

 

Svihák tábor 2018 – élmények – második hét

Szerda

Vizes napunkon a naiv Svihák Oszkár elképzelt valamit. Aztán visszanyalt a fagyi. Ugyanis, ma vizes napot tartottunk. A meleg kánikulában mindenki hozhatott magával vízipisztolyt, hogy egymás ellen vívjunk vízi csatát.

A Bem téren volt a találkozónk, a játszótérre verbuváltam össze a táborlakóimat. Alig vártam, hogy megjöjjön mindenki, hadd essünk neki a házi feladatnak, ami a dal memorizálása volt. Na nem mindenki hallgatta otthon őrületig a Vukot, sem a Nagy ho-ho-t, de mára mindenki úgy fújta a dalt, csak úgy zengett Nádorváros a lelkes táborosaimtól. Megettük Színes Szandi zseniális nutellás bigyuláját, feltöltődtünk rendesen cukorral, mehetett a vízi csata. Elmesélem az esetem az előre eldöntött dolgokról. Amikor kitaláltam, hogy milyen jó móka lesz a vízi csata, azt gondoltam, mindenki mindenki ellen lesz, totál elázunk a nagy lövöldözésben. Ehelyett, az első fél óra arról szólt, hogy minden gyerek engem vett üldözőbe, mindenki engem akart lelőni a vízipisztollyal. Alig tudtam védekezni, mindenhonnan támadtak, mint valami invázió közepén, úgy éreztem magam. Mire én teljesen vizes lettem, a többieken alig volt némi vízfolt, na akkor megváltoztattuk a játékszabályokat, és még egy bő húsz percet szaladgáltunk egymást lődözve. Mikor már mindenki teljesen elázott, kiültünk kerek öt percre a napra, hogy megszáradjunk kissé, és lenyugodjunk. Tanítottam a gyerekeknek egy kis meditációs gyakorlatot, szükség volt rá, hiszen teljesen fel voltak pörögve, és várt minket egy kulturált ebéd a Zöldfában. Az öt perc alatt mindenki helyre rázódott, megszáradt valamennyire, nekilódultunk az étteremnek. Ebédünket megkoronáztuk egy tortával, hiszen kedves, aranyos táborlakónknak, Karinának születésnapja volt, gondoskodó édesanyja pedig meglepett minket egy nagyon finom tortával. 15 perc alatt elpusztítottuk a hatalmas édességet, és kicsit sétáltunk a busz indulásáig. Belebotlottunk egy harmonikás utcazenészbe az aluljáróban, énekeltünk neki, táncoltunk a macskazenéjére, megmosolyogtattunk néhány embert, nagyon jó volt ez is. Élmények élmények hátán. A buszon is mentek a sztorizások, az egyensúly gyakorlatok, a nagy integetések. Délután ismét kicsit le kellett nyugtatnom a táborosokat, dal énekléssel oldottuk meg a kis konfliktust, hiszen van nekünk feladatunk vele bőven. Szabad játék és komoly baráti összefonódások jellemezték a délutánt. Külön kiemelném Márkot, Mersét, Ákost és Natit, akik a külön bejáratú fociegyletünk, ők négyen voltak ma a legnagyobb segítségem, és hogy élvezik, hogy az egyikük a Neymar Jr-Jr, a másikuk Neymar Jr-Jr-Jr, a harmadikuk Neymar Jr-Jr-Jr és a negyedik természetesen Neymar Jr-Jr-Jr-Jr névre hallgat. Én mindig váltogatom, melyikük melyik, ők pedig találgathatták nagy nevetve kinek hány dzsuniort mondtam, ők úgy összebarátkoztak mára, hogy a szó legszorosabb értelmében, mindent együtt csinálnak. Szeretni való társaságot hozott össze nekem a sors erre a hétre is, ez mára biztossá vált. Jöjjenek a képek és a pihenés:

37719228_1822678061144160_8685505392521773056_n 37723823_1822677251144241_8379740477376692224_n 37725447_1822679757810657_5187669355051089920_n 37727544_1822689584476341_3678384269182369792_n 37730277_1822679677810665_922611721674162176_n 37731254_1822687024476597_8756251883368087552_n 37731262_1822678304477469_8529871166582554624_n 37731892_1822680181143948_2300513551799812096_n 37734973_1822691711142795_5722452182800793600_n 37736478_1822679781143988_8129981532044525568_n 37737580_1822690527809580_3770060354705424384_n 37737606_1822690504476249_8914879774527062016_n 37738417_1822677371144229_7666863008177455104_n 37740322_1822679424477357_2115785767153303552_n 37740326_1822687721143194_2231161834403004416_n 37742200_1822677314477568_2944887280470327296_n 37743331_1822680327810600_1541648957229236224_n 37744607_1822700691141897_7454022235922104320_n 37746629_1822701047808528_776074060374212608_n 37747608_1822678387810794_2660415464559083520_n 37748184_1822680421143924_1419606336231964672_n 37749303_1822689154476384_1357115309399474176_n 37751288_1822709034474396_9148085473518813184_n 37752312_1822709117807721_7595720276533313536_n 37753934_1822686931143273_802062890302439424_n 37754837_1822688561143110_8064382443538350080_n 37755975_1914973208524281_1861642175607996416_n 37756810_1822690321142934_5032749051460714496_n 37756821_1822689137809719_286967591342178304_n 37757576_1822693117809321_3011462357344845824_n 37758991_1822708951141071_661862509082312704_n 37760865_1914973441857591_6394070426628128768_n 37761448_1822685844476715_5910035527993655296_n 37761743_1822678254477474_3301711093247770624_n 37761753_1822678457810787_6647298829362135040_n 37762520_1822690214476278_2804679288568152064_n 37764507_1822691031142863_3433154590202134528_n 37764513_1822691891142777_4679500996525686784_n 37765375_1822685464476753_4951017975596449792_n 37768528_1822690137809619_6636017762751741952_n 37769217_1822679671143999_6859982083691905024_n 37775453_1822688224476477_2578959120572874752_n 37776213_1822679074477392_296005886160142336_n 37776218_1822700934475206_8408094412650840064_n 37778088_1914974075190861_1221283773207805952_n 37779599_1822708991141067_5810618708812365824_n 37783609_1822684997810133_426838204973318144_n 37785764_1822685264476773_3099479847991246848_n 37786614_1822688691143097_9163385061855199232_n 37787437_1822678104477489_7263490296896290816_n 37789543_1822689811142985_2771330804544962560_n 37791082_1822700474475252_4104653167650668544_n 37791957_1822692547809378_1744846213645074432_n 37794325_1822688417809791_492294125039648768_n 37795940_1822678474477452_7404294297115164672_n 37796181_1914973635190905_4398901132286492672_n 37798258_1822708237807809_6977295799667392512_n 37800408_1822684544476845_6043560370394628096_n 37800741_1822679064477393_733173998581448704_n 37807774_1822692134476086_4778061042745868288_n 37810524_1822708091141157_3226814860834635776_n 37814003_1822679151144051_1261551217616617472_n 37814068_1822678504477449_7261509522403885056_n 37815058_1822690641142902_8736656245403942912_n 37818594_1822684341143532_5031209198310916096_n 37819868_1822689001143066_7251614626423504896_n 37819879_1822685044476795_7397709648393928704_n 37820337_1822708161141150_1654930669576388608_n 37826201_1822692284476071_2015895659755864064_n 37828233_1914972691857666_5665790573345243136_n 37829704_1822709044474395_4318183956466892800_n 37830867_1822708177807815_7535342438034964480_n 37831285_1822687961143170_6418433340851879936_n 37833303_1822708294474470_3326864186964705280_n 37835225_1822689407809692_4095729526984671232_n 37835239_1822680471143919_5178058652761718784_n 37835245_1822679914477308_8705464174265761792_n 37837614_1822678657810767_6985960612719230976_n 37839779_1822700727808560_1320870140518072320_n 37841047_1822678567810776_2243088992943734784_n 37847877_1822687381143228_957148425579659264_n 37849332_1822690357809597_2853693743112912896_n 37852162_1822678991144067_7867361573432459264_n 37855899_1822679004477399_2131776115079905280_n 37864395_1822679164477383_7445887520618840064_n 37873276_1914973831857552_1146932731058323456_n ű

Svihák tábor 2018 – élmények – Második hét

Kedd

A legmozgalmasabb napunkat éltük meg a Svihák táborban ma a nagyon pörgős és mosolygós táborlakókkal együtt. A múlt táborhéten kihagytam az élményfelsorolásból Enzo Federico Gepetto Oliver de Calvo-t, nem véletlenül. Hiszen ha az előző héten belefoglaltam volna a bejegyzésbe, néhány mostani táborlakónak lelőttem volna a poént. A vicc nagyon elmés volt, hiszen Tar Olivér barátom, aki most 14 éves, régi csibész a játszóházból, -6 éves kora óta ismerem – míg ki nem nőtte a játszóházat mi nagyon sokat játszottunk együtt, sok szülinapi bulit lenyomtunk közösen az osztálytársaival, jól összebarátkoztunk. Nagyon remek srác, elképesztő humora van, hihetetlen játékkedv jellemzi és roppant okos. Tudtam róla régen, hogy olaszul is tanult, és most pedig már színészi ambícióit erősítgeti, szóval, összekötve a kellemest a hasznossal, elhívtam Olivért a táborunkba szerepelni. A szerepe a fenn említett Oliver de Calvo, egy olasz utazó, aki a Karibi nyaralását szakította meg a kedvünkért, hogy az előző csapatnak megtanítsa olaszul a Legyetek jók, ha tudtok című dalt, de persze pont azt nem tanultuk meg, helyette inkább egy zseniális műsort kaptak a gyerekek de Calvo előadásában…természetesen olaszul!!!! A mai napon pedig már hagytuk a dalt, maradt a színészkedés, az improvizáció. Elhintettem a gyerekeknek már tegnap is, hogy jön hozzánk ez az olasz, nagy tekintélyű üzletember, Karib nyaralás, stb., hatalmas ember, két méter magas, hordó hasától szinte nem is lát, hatalmas szakállal, el lehet képzelni, mennyire várták a táborlakók…el sem tudom képzelni, mik járhattak a fejekben. De meglepetésre Oliver de Calvo sem nem volt magas, sem nem volt hordó hasú, se szakáll, hanem lakkcipő, elegáns térdzokni, short és hózentróger, elképesztően stílusos ing és egy micisapi, hatalmas ego-val, és csak olaszul! Én alakítottam a tökfej tolmács szerepét, aki persze félrefordít, megmagyaráz, nagyjából fogalma sincs semmiről. Rettenetesen szórakoztató volt, kiderült, hogy de Calvo-nak 6 felesége volt már, most Palvin Barbinak csapja a szelet, focidrukker és zabagép, mindent tudni akartak a gyerekek a fura olasz “pasiról”. Amikor lelőttük a poént bő fél óra múlva, a gyerekek álla leesett, megszólalni nem tudtak, aztán elkezdtek nevetni, megtapsolták Tar Olivért, akinek a vérében van a színjátszás, de akkor aztán jöhettek a magyar kérdések, mert a két személyiség, mindkettő roppant érdekes volt a táborlakóknak. Tehát, ezer hála és köszönet Olivérnek, hogy ezt az élményt megadta nekünk, remélem, jövőre kitalálunk majd valami egészen mást, de ugyanilyen jó dolgot! Csak egy dolog; egy kép a mesterről, ahogy autogrammokat osztogat a friss rajongóknak:

37829419_1930176637035048_8843132470401433600_n

Ezen felül XIII. Jacqueline grófnő is szórakoztatta a nagyérdeműt, ő ugye Színes Szandi kutyája, a remek sportos kedvben lévő Border Collie, aki mindent visszahoz, amit eldobunk neki, labdát, botot, frizbit, unalomig lehet dögönyözni, imádja a gyerekeket. De meglátogatott minket két különleges vendég is, Korina és Petra, ők is régi jó barátok, 14 évesek, mosolygósak, vidámak, életrevalók. Becsatlakoztak hozzánk, mint öreg “balázsbácsisták”, hoztak magukkal nagyon sok jókedvet, sztorit, nagy nevetéseket, telekrétáztunk egy placcot, ultraextrahipervagány ugróiskolát gyártottunk, a kislányok meg csodálattal teli és kíváncsi szemekkel nézték őket, a nagyokat. Ma is tanultuk kicsit a dalt, de remélem betartják az ígéretüket a táborlakók, holnapra már fejben kell lennie a dalnak, mert jön a formáció tanulása. nem maradt más, mint gyorsan sokat aludni, holnap vizes nap, egész nap szaladgálni fogunk. Most pedig jöjjenek a képek, rettenetesen sok mosollyal, vidámsággal, fáradt, kócos, fagyis, krétás arcokkal, Oliver de Calvo olasz utazóval, az “old school balázsbácsistákkal”, a kutyval és velünk, a táborvezérekkel Szandival és Balázs bácsival:

37115764_1913366422018293_4708690272874135552_n 37488033_1913353172019618_8329543059989594112_n 37661396_1930176580368387_912287655381696512_n 37674791_1913363888685213_6541353921883930624_n 37681275_1913364378685164_3382074608575315968_n 37685850_1913361015352167_9214229181057990656_n 37687819_1913363712018564_6583008121038307328_n 37689080_1930177417034970_205666231250845696_n 37701984_1930177217034990_2012231167889113088_n 37704198_1913355258686076_1493224467982188544_n 37706905_1913362305352038_5954432884105281536_n 37706925_1913358655352403_4837490243227615232_n 37708527_1913361545352114_8429852880181133312_n 37710491_1913364935351775_2834332434269470720_n 37711948_1913360712018864_6551073196651577344_n 37713510_1913359922018943_8946048236230017024_n 37713928_1913364758685126_1275279440628154368_n 37714370_1930176710368374_7680934433435680768_n 37716462_1913366608684941_8808096974763982848_n 37716495_1913359542018981_1208492797959602176_n 37723354_1913354515352817_940966431917342720_n 37724298_1930177127034999_8533972675666640896_n 37726446_1913361832018752_4450898025006497792_n 37726928_1913365258685076_6516039187072811008_n 37728992_1913365782018357_4474173608129724416_n 37733360_1913360095352259_8193332226646081536_n 37733890_1930176610368384_6917350189497843712_n 37736029_1913363188685283_4258425039935766528_n 37736683_1930177013701677_2041098858561273856_n 37742207_1913366018685000_100052495815933952_n 37753386_1913360795352189_461020062975787008_n 37759091_1913363685351900_8283950813911449600_n 37762232_1913355615352707_1065706816362512384_n 37766474_1913362612018674_2676109571411410944_n 37768551_1930176600368385_59480701434593280_n 37768562_1913365072018428_898326400329580544_n 37770472_1930177317034980_5880768147664928768_n 37771511_1913359108685691_280039422546673664_n 37773941_1913359368685665_5904630513515102208_n 37782741_1930177380368307_6414149845413527552_n 37784887_1913355342019401_7680526037880406016_n 37785710_1930177147034997_8301743235626172416_n 37791121_1913361092018826_5990079038192877568_n 37795214_1913356502019285_4542748821209219072_n 37800735_1913361372018798_5324883458395209728_n 37803619_1930176913701687_8390230415306129408_n 37805637_1913364562018479_3086822063973859328_n 37810531_1913364275351841_1304917171691847680_n 37812372_1913355078686094_4428456807999995904_n 37821759_1913354722019463_4670600303869952000_n 37823139_1930177180368327_4580167671508631552_n 37829419_1930176637035048_8843132470401433600_n 37835239_1913360275352241_6301538890993893376_n 37864401_1913354885352780_7321300603945091072_n

 

Svihák tábor 2018 – élmények- második hét

Hétfő

Na most megmondom a tutit. Elmondom, hogyan kell tábort szervezni. Tudom, elég nagyképűen hangzik, hogy “na majd ez a bohóc fogja nekem megmondani a tutit”, de a mai napon a megtudhattam, mit is jelent táborvezetőnek lenni…
Nem a hangzavar, nem a minden kérdésre válaszolás, nem a szervezés, telefonálás, stb. Hanem valami egészen más…

Ma reggel, a szokott lendületemmel indultam neki a 2018-as Svihák tábor második turnusának. A fejem tele volt mindennel, a nagyon fontos nyitó szövegemmel, a programokkal, hogy kit kell még felhívni, hogy hová raktam a két héttel ezelőtt használt dolgokat. Odaérkeztem a helyszínre, kiszálltam a kocsiból, mit kiszálltam, épp csak kitettem a lábam az autóból…erre ráhull egy esőcsepp a sípcsontomra…na neeeeeeeee!!!!
Az első percben jött a szívroham/agyvérzés körüli állapot, nehéz volt megőriznem a hidegvérem. Az első percben! Legalább, akkor kezdte volna, amikor már megvan az első megbeszélés, amin múlik minden, az alapozás, de nem…épp csak kiástam az alapot, megjött a dömper, és az eső…átvitt értelemben persze. Na, de szerencsés alak vagyok, hiszen elég közel voltunk a PÁGISZ iskolához, a diri még mindig kedvel, szóval, bekönyörögtük magunkat egy kis játékra. Ám minden percben azt vártuk, mikor áll már el az eső. Amint tíz percre abba hagyta, a kis Svihákokat nem lehetett visszatartani. Esőkabátban, pulóverben mentek is a hintára, homokozóba. Ebédig már ott maradtunk az iskolában, de szerencsénk volt, mert azonnal elállt az eső, amint megindultunk a játszóház felé. Egy kicsit az eső elől rollerezés összerázta a csapatot, azonnal szorosabb lett a kapocs közöttük, megjött az első élmény, és már mi, táborvezérek sem feszültünk annyira, hiszen csak egy kis nyári zápor volt, nyugtattuk magunkat utólag. A játszóházban, mivel még mindig elég vizes volt minden, a dalunkat vettük elő, és górcső alá, a lány részlegünk elég aktív volt, maguktól is tanulták a dalunkat, sőt, egy kis segítséggel ugyan, de komoly performance alakulhat ki, majd a hét végére.
Elmés malom csaták, Rubik kockázások és nagy focimeccsek napja volt ez, és láss csodát, délutánra megjött a kánikula…hát, most már csak maradjon is így. Inkább legyen fullasztó meleg, mint minden nap eső.

Jöjjenek az első nap képei, barátkozós, játékos hangulatú fotók születtek, ez még nem az igazi lefáradós Svihák táboros nap volt, holnaptól beleerősítünk az élményekbe.

37616062_1928448647207847_648073632542621696_n 37634835_1928449023874476_4206249085734223872_n 37639573_1928448747207837_6223850208283852800_n 37642156_1928449083874470_1043312839701299200_n 37643211_1928449293874449_8994171635384713216_n 37643982_1928449193874459_3069816055066001408_n 37644001_1911524205535848_554014424285839360_n 37644038_1928448523874526_6701827605303132160_n 37654563_1928448060541239_6229595594625646592_n 37687828_1911523568869245_3236390456061329408_n 37689335_1928448667207845_7428220610733408256_n 37694385_1928448393874539_8438429942756147200_n 37711938_1928449573874421_5369845435202535424_n 37714387_1928449500541095_6532113733538283520_n 37723361_1911523908869211_718945317390647296_n 37746015_1928448813874497_988279452347662336_n 37795950_1928448597207852_3371377077696593920_n

1 2 3 39