Author Archives: Balázs

Svihák tábor 2018 – élmények – második hét

Csütörtök

Na végre, ma reggel már azt láttam minden egyes táborlakón, amit mindig el szeretnék érni. Hogy az élményektől, a folyamatos aktivitástól minden lépésükben érezni a “kilométert”. Ma reggel, a Barátság parkban minden táborlakó csak botorkált, inkább leült, aztán nehézkesen keltek fel a helyükről, fel-felmásztak a mászókára, de látszott rajtuk ez a három nap táborozás. Szóval, a Barátság parkban gyűltünk össze, és mivel a park hatalmas és nagyon sok minden van, amit élményként megélhetünk, amit felhasználhatunk a hatalmas jókedvhez, így is tettünk egész délelőtt, zseniális volt, mert bár nehezen ment a kezdet, amikor a srácok elé pattant a labda, amikor előkerültek az aszfaltkréták, amikor megtöltöttük a lufibombákat, minden eddigi kilométer átalakult energiává, és ugyanúgy szaladtak, és pörögtek-forogtak,m int eddig. Zseniális gyerekeim vannak, bár ezt már tegnap is írtam.

Az egyik legkedvesebb táborlakónknak, Dávidnak a születésnapját ünnepeltük ma meg a délelőtti órákban. Néhány gyerekkel elszaladtam venni egy hatalmas dinnyét és gyertyákat. Beleszúrtuk a dinnyébe a 14 gyertyát, meggyújtottuk, és énekelni kezdtünk, Dávid azt sem tudta, hogy hova nézzen zavarában. Elfújta a gyertyát és nekiestünk a hatalmas gyümölcsnek. Fél óra alatt felfaltuk. Ezután, óvatosan kipróbáltuk a rendesen felszerelt fittness parkot. Erő gyakorlatokat végeztünk, fitogtattuk izmainkat, felmásztunk, meghúztuk a kötelet, fekvőtámaszoztunk, de gyúrtak a gyerekek hasra, hátra, bicepszre, tricepszre, combokra, lepkére, pillangóra és agyra, mert persze a legtöbb kérdés, hogy mi hogyan működik, mit hogyan használhatnak, engem talált meg legnagyobb örömömre. Jöhetett a várva várt lufibomba, természetesen megint mindenki engem akart eltalálni, és el is talált a legtöbbször, a kétszáz lufibombából százat én kaptam, ismét csak eláztam, de nem panaszkodom, főleg most már innen a karosszékből. Tizenegy óra körül nekiindultunk, hogy elérjük a buszt, ami kivisz minket a játszóházba ebédidőre. Lassú tempóban, mindent megfigyelve keringtünk Adyvárosban. Önszorgalomból a lányok mindkét dalt úgy énekelték, csak úgy zengett az utca, végig énekelték az utat, de a csajok énekeltek a fagyizóban, séta közben, a buszmegállóban, a buszon, aztán megint séta közben, az áruházban, a játszóházban. Végig, egész nap hét-nyolc kislány énekelte a Vukot és a Nagy ho- ho-t, amit ugyebár holnap meghallgathat a Belváros népe 10 óra körül. A produkciót természetesen érdemes megnézni, de én elfogult vagyok, hiszen ilyen lelkes társaságom nem volt még, teljesen mások, mint az előző társaság, ők inkább a lazulásra voltak vehetők, a mostani Svihákok pedig égnek a vágytól, hogy holnap szerepelhessenek. A játszóházban délután rajzversenyt szerveztünk, majd jöttek is az első szülők, úgy ért véget a nap, hogy délután egyszer sem volt időm az órám nézni, csak kapkodtam a fejem, és üres volt a játszóház. A zseniális napunkról a képek beszédesek.

37583271_1933434803375898_5333729682275696640_n 37757613_1916539598367642_7614370763994300416_n 37768041_1933433920042653_4626361956037558272_n 37779582_1933432556709456_7410798518278815744_n 37783660_1916539405034328_6274904746524409856_n 37787953_1933434286709283_1643531671753981952_n 37788728_1916540555034213_7939924586336878592_n 37789544_1933434616709250_8765635510736519168_n 37789560_1933434650042580_7439466089244786688_n 37789992_1916544211700514_7606259868579659776_n 37791093_1916538685034400_7481660350471864320_n 37791705_1933432913376087_443547328561807360_n 37791707_1916541738367428_7448209491608207360_n 37791996_1933434966709215_6139886075843182592_n 37792572_1933432796709432_8797913310952423424_n 37794240_1933433183376060_3583290248685158400_n 37796153_1933433933375985_1255639276738052096_n 37796184_1916541585034110_3602904638476517376_n 37798273_1916541368367465_2655105785469599744_n 37798951_1916538945034374_5923411812795023360_n 37800755_1916539835034285_8654268219932016640_n 37803616_1933431310042914_5438918606790328320_n 37806736_1916545681700367_3238297825267679232_n 37807664_1933434073375971_2621402309514493952_n 37809377_1933433676709344_6316236921915834368_n 37809388_1933434630042582_8100002836412104704_n 37809883_1933432776709434_7212822808223547392_n 37810526_1916542235034045_8213875115352391680_n 37814029_1933434886709223_7173260051983892480_n 37814091_1916545555033713_3972215166723948544_n 37815624_1933432550042790_1587894476423036928_n 37817175_1916546368366965_6341906171917500416_n 37818584_1933432666709445_4199505664956956672_n 37819583_1916544321700503_5173519654013894656_n 37820081_1933434330042612_3831944451119382528_n 37820328_1916541891700746_835316335289303040_n 37821771_1916546928366909_7546817744541319168_n 37821889_1933434510042594_1711450098434572288_n 37825324_1916545415033727_6257733183807160320_n 37826068_1916538471701088_1205574427811512320_n 37828462_1933432946709417_2253721399233347584_n 37830484_1933434940042551_6337350744919769088_n 37837582_1916547441700191_8768634935507419136_n 37837634_1933433263376052_5664065924932567040_n 37838800_1916543661700569_7979619584619577344_n 37839758_1933434730042572_4226397949845831680_n 37839803_1933432713376107_8580230233653772288_n 37841105_1933432906709421_3342587405105364992_n 37841112_1933434006709311_8555290475257397248_n 37841943_1933434663375912_3808974935955603456_n 37841947_1933433526709359_8075159147844206592_n 37842890_1916539178367684_1164180928877035520_n 37842897_1933432803376098_2559871968081870848_n 37844350_1933434740042571_8409344626091098112_n 37844466_1916540001700935_9208830179533651968_n 37846624_1933432506709461_5712078771629064192_n 37849238_1916544481700487_5331356077189496832_n 37851242_1916543328367269_2512023034517258240_n 37860305_1916547655033503_541645567013421056_n 37861351_1916543878367214_2738002738796298240_n 37861585_1916546475033621_8862324252590735360_n 37863167_1916541015034167_3681949431340466176_n 37864395_1933433333376045_3185037786960887808_n 37864409_1933434760042569_7694537221927337984_n 37865695_1916543141700621_2861052873221865472_n 37872837_1933433883375990_3770017267593510912_n 37872838_1933434136709298_6966049165809811456_n 37873278_1916545858367016_2093030343224328192_n 37874919_1933433516709360_5771716123405844480_n 37878900_1933432640042781_3133420912947232768_n 37880210_1933431416709570_4309189766668091392_n 37881656_1933433000042745_4037394533846089728_n 37886263_1933433253376053_2448493742290632704_n 37888375_1933432576709454_1525798779855306752_n 37889938_1933432840042761_6366628845486866432_n 37890680_1916544785033790_8010239497394454528_n 37892032_1916546041700331_8387394001723981824_n 37893651_1933432866709425_2913203388332113920_n 37893711_1933432510042794_382685142306521088_n 37896598_1916541175034151_4606217550102003712_n 37898653_1933434070042638_318212104031043584_n 37902392_1916545515033717_5818511102060789760_n 37902439_1933433460042699_4081067324679913472_n 37907267_1933434000042645_2267062877619748864_n 37910710_1916542085034060_4910867569046454272_n 37912423_1933433276709384_1143753355747655680_n 37917839_1916547208366881_2167631232211353600_n 37919633_1933434530042592_6511627306472046592_n 37924836_1933434556709256_284127990894297088_n 37930265_1933433626709349_7469622158436597760_n 37932234_1933434360042609_5085495381614133248_n 37935760_1933433326709379_3414003743346130944_n

 

Svihák tábor 2018 – élmények – második hét

Szerda

Vizes napunkon a naiv Svihák Oszkár elképzelt valamit. Aztán visszanyalt a fagyi. Ugyanis, ma vizes napot tartottunk. A meleg kánikulában mindenki hozhatott magával vízipisztolyt, hogy egymás ellen vívjunk vízi csatát.

A Bem téren volt a találkozónk, a játszótérre verbuváltam össze a táborlakóimat. Alig vártam, hogy megjöjjön mindenki, hadd essünk neki a házi feladatnak, ami a dal memorizálása volt. Na nem mindenki hallgatta otthon őrületig a Vukot, sem a Nagy ho-ho-t, de mára mindenki úgy fújta a dalt, csak úgy zengett Nádorváros a lelkes táborosaimtól. Megettük Színes Szandi zseniális nutellás bigyuláját, feltöltődtünk rendesen cukorral, mehetett a vízi csata. Elmesélem az esetem az előre eldöntött dolgokról. Amikor kitaláltam, hogy milyen jó móka lesz a vízi csata, azt gondoltam, mindenki mindenki ellen lesz, totál elázunk a nagy lövöldözésben. Ehelyett, az első fél óra arról szólt, hogy minden gyerek engem vett üldözőbe, mindenki engem akart lelőni a vízipisztollyal. Alig tudtam védekezni, mindenhonnan támadtak, mint valami invázió közepén, úgy éreztem magam. Mire én teljesen vizes lettem, a többieken alig volt némi vízfolt, na akkor megváltoztattuk a játékszabályokat, és még egy bő húsz percet szaladgáltunk egymást lődözve. Mikor már mindenki teljesen elázott, kiültünk kerek öt percre a napra, hogy megszáradjunk kissé, és lenyugodjunk. Tanítottam a gyerekeknek egy kis meditációs gyakorlatot, szükség volt rá, hiszen teljesen fel voltak pörögve, és várt minket egy kulturált ebéd a Zöldfában. Az öt perc alatt mindenki helyre rázódott, megszáradt valamennyire, nekilódultunk az étteremnek. Ebédünket megkoronáztuk egy tortával, hiszen kedves, aranyos táborlakónknak, Karinának születésnapja volt, gondoskodó édesanyja pedig meglepett minket egy nagyon finom tortával. 15 perc alatt elpusztítottuk a hatalmas édességet, és kicsit sétáltunk a busz indulásáig. Belebotlottunk egy harmonikás utcazenészbe az aluljáróban, énekeltünk neki, táncoltunk a macskazenéjére, megmosolyogtattunk néhány embert, nagyon jó volt ez is. Élmények élmények hátán. A buszon is mentek a sztorizások, az egyensúly gyakorlatok, a nagy integetések. Délután ismét kicsit le kellett nyugtatnom a táborosokat, dal énekléssel oldottuk meg a kis konfliktust, hiszen van nekünk feladatunk vele bőven. Szabad játék és komoly baráti összefonódások jellemezték a délutánt. Külön kiemelném Márkot, Mersét, Ákost és Natit, akik a külön bejáratú fociegyletünk, ők négyen voltak ma a legnagyobb segítségem, és hogy élvezik, hogy az egyikük a Neymar Jr-Jr, a másikuk Neymar Jr-Jr-Jr, a harmadikuk Neymar Jr-Jr-Jr és a negyedik természetesen Neymar Jr-Jr-Jr-Jr névre hallgat. Én mindig váltogatom, melyikük melyik, ők pedig találgathatták nagy nevetve kinek hány dzsuniort mondtam, ők úgy összebarátkoztak mára, hogy a szó legszorosabb értelmében, mindent együtt csinálnak. Szeretni való társaságot hozott össze nekem a sors erre a hétre is, ez mára biztossá vált. Jöjjenek a képek és a pihenés:

37719228_1822678061144160_8685505392521773056_n 37723823_1822677251144241_8379740477376692224_n 37725447_1822679757810657_5187669355051089920_n 37727544_1822689584476341_3678384269182369792_n 37730277_1822679677810665_922611721674162176_n 37731254_1822687024476597_8756251883368087552_n 37731262_1822678304477469_8529871166582554624_n 37731892_1822680181143948_2300513551799812096_n 37734973_1822691711142795_5722452182800793600_n 37736478_1822679781143988_8129981532044525568_n 37737580_1822690527809580_3770060354705424384_n 37737606_1822690504476249_8914879774527062016_n 37738417_1822677371144229_7666863008177455104_n 37740322_1822679424477357_2115785767153303552_n 37740326_1822687721143194_2231161834403004416_n 37742200_1822677314477568_2944887280470327296_n 37743331_1822680327810600_1541648957229236224_n 37744607_1822700691141897_7454022235922104320_n 37746629_1822701047808528_776074060374212608_n 37747608_1822678387810794_2660415464559083520_n 37748184_1822680421143924_1419606336231964672_n 37749303_1822689154476384_1357115309399474176_n 37751288_1822709034474396_9148085473518813184_n 37752312_1822709117807721_7595720276533313536_n 37753934_1822686931143273_802062890302439424_n 37754837_1822688561143110_8064382443538350080_n 37755975_1914973208524281_1861642175607996416_n 37756810_1822690321142934_5032749051460714496_n 37756821_1822689137809719_286967591342178304_n 37757576_1822693117809321_3011462357344845824_n 37758991_1822708951141071_661862509082312704_n 37760865_1914973441857591_6394070426628128768_n 37761448_1822685844476715_5910035527993655296_n 37761743_1822678254477474_3301711093247770624_n 37761753_1822678457810787_6647298829362135040_n 37762520_1822690214476278_2804679288568152064_n 37764507_1822691031142863_3433154590202134528_n 37764513_1822691891142777_4679500996525686784_n 37765375_1822685464476753_4951017975596449792_n 37768528_1822690137809619_6636017762751741952_n 37769217_1822679671143999_6859982083691905024_n 37775453_1822688224476477_2578959120572874752_n 37776213_1822679074477392_296005886160142336_n 37776218_1822700934475206_8408094412650840064_n 37778088_1914974075190861_1221283773207805952_n 37779599_1822708991141067_5810618708812365824_n 37783609_1822684997810133_426838204973318144_n 37785764_1822685264476773_3099479847991246848_n 37786614_1822688691143097_9163385061855199232_n 37787437_1822678104477489_7263490296896290816_n 37789543_1822689811142985_2771330804544962560_n 37791082_1822700474475252_4104653167650668544_n 37791957_1822692547809378_1744846213645074432_n 37794325_1822688417809791_492294125039648768_n 37795940_1822678474477452_7404294297115164672_n 37796181_1914973635190905_4398901132286492672_n 37798258_1822708237807809_6977295799667392512_n 37800408_1822684544476845_6043560370394628096_n 37800741_1822679064477393_733173998581448704_n 37807774_1822692134476086_4778061042745868288_n 37810524_1822708091141157_3226814860834635776_n 37814003_1822679151144051_1261551217616617472_n 37814068_1822678504477449_7261509522403885056_n 37815058_1822690641142902_8736656245403942912_n 37818594_1822684341143532_5031209198310916096_n 37819868_1822689001143066_7251614626423504896_n 37819879_1822685044476795_7397709648393928704_n 37820337_1822708161141150_1654930669576388608_n 37826201_1822692284476071_2015895659755864064_n 37828233_1914972691857666_5665790573345243136_n 37829704_1822709044474395_4318183956466892800_n 37830867_1822708177807815_7535342438034964480_n 37831285_1822687961143170_6418433340851879936_n 37833303_1822708294474470_3326864186964705280_n 37835225_1822689407809692_4095729526984671232_n 37835239_1822680471143919_5178058652761718784_n 37835245_1822679914477308_8705464174265761792_n 37837614_1822678657810767_6985960612719230976_n 37839779_1822700727808560_1320870140518072320_n 37841047_1822678567810776_2243088992943734784_n 37847877_1822687381143228_957148425579659264_n 37849332_1822690357809597_2853693743112912896_n 37852162_1822678991144067_7867361573432459264_n 37855899_1822679004477399_2131776115079905280_n 37864395_1822679164477383_7445887520618840064_n 37873276_1914973831857552_1146932731058323456_n ű

Svihák tábor 2018 – élmények – Második hét

Kedd

A legmozgalmasabb napunkat éltük meg a Svihák táborban ma a nagyon pörgős és mosolygós táborlakókkal együtt. A múlt táborhéten kihagytam az élményfelsorolásból Enzo Federico Gepetto Oliver de Calvo-t, nem véletlenül. Hiszen ha az előző héten belefoglaltam volna a bejegyzésbe, néhány mostani táborlakónak lelőttem volna a poént. A vicc nagyon elmés volt, hiszen Tar Olivér barátom, aki most 14 éves, régi csibész a játszóházból, -6 éves kora óta ismerem – míg ki nem nőtte a játszóházat mi nagyon sokat játszottunk együtt, sok szülinapi bulit lenyomtunk közösen az osztálytársaival, jól összebarátkoztunk. Nagyon remek srác, elképesztő humora van, hihetetlen játékkedv jellemzi és roppant okos. Tudtam róla régen, hogy olaszul is tanult, és most pedig már színészi ambícióit erősítgeti, szóval, összekötve a kellemest a hasznossal, elhívtam Olivért a táborunkba szerepelni. A szerepe a fenn említett Oliver de Calvo, egy olasz utazó, aki a Karibi nyaralását szakította meg a kedvünkért, hogy az előző csapatnak megtanítsa olaszul a Legyetek jók, ha tudtok című dalt, de persze pont azt nem tanultuk meg, helyette inkább egy zseniális műsort kaptak a gyerekek de Calvo előadásában…természetesen olaszul!!!! A mai napon pedig már hagytuk a dalt, maradt a színészkedés, az improvizáció. Elhintettem a gyerekeknek már tegnap is, hogy jön hozzánk ez az olasz, nagy tekintélyű üzletember, Karib nyaralás, stb., hatalmas ember, két méter magas, hordó hasától szinte nem is lát, hatalmas szakállal, el lehet képzelni, mennyire várták a táborlakók…el sem tudom képzelni, mik járhattak a fejekben. De meglepetésre Oliver de Calvo sem nem volt magas, sem nem volt hordó hasú, se szakáll, hanem lakkcipő, elegáns térdzokni, short és hózentróger, elképesztően stílusos ing és egy micisapi, hatalmas ego-val, és csak olaszul! Én alakítottam a tökfej tolmács szerepét, aki persze félrefordít, megmagyaráz, nagyjából fogalma sincs semmiről. Rettenetesen szórakoztató volt, kiderült, hogy de Calvo-nak 6 felesége volt már, most Palvin Barbinak csapja a szelet, focidrukker és zabagép, mindent tudni akartak a gyerekek a fura olasz “pasiról”. Amikor lelőttük a poént bő fél óra múlva, a gyerekek álla leesett, megszólalni nem tudtak, aztán elkezdtek nevetni, megtapsolták Tar Olivért, akinek a vérében van a színjátszás, de akkor aztán jöhettek a magyar kérdések, mert a két személyiség, mindkettő roppant érdekes volt a táborlakóknak. Tehát, ezer hála és köszönet Olivérnek, hogy ezt az élményt megadta nekünk, remélem, jövőre kitalálunk majd valami egészen mást, de ugyanilyen jó dolgot! Csak egy dolog; egy kép a mesterről, ahogy autogrammokat osztogat a friss rajongóknak:

37829419_1930176637035048_8843132470401433600_n

Ezen felül XIII. Jacqueline grófnő is szórakoztatta a nagyérdeműt, ő ugye Színes Szandi kutyája, a remek sportos kedvben lévő Border Collie, aki mindent visszahoz, amit eldobunk neki, labdát, botot, frizbit, unalomig lehet dögönyözni, imádja a gyerekeket. De meglátogatott minket két különleges vendég is, Korina és Petra, ők is régi jó barátok, 14 évesek, mosolygósak, vidámak, életrevalók. Becsatlakoztak hozzánk, mint öreg “balázsbácsisták”, hoztak magukkal nagyon sok jókedvet, sztorit, nagy nevetéseket, telekrétáztunk egy placcot, ultraextrahipervagány ugróiskolát gyártottunk, a kislányok meg csodálattal teli és kíváncsi szemekkel nézték őket, a nagyokat. Ma is tanultuk kicsit a dalt, de remélem betartják az ígéretüket a táborlakók, holnapra már fejben kell lennie a dalnak, mert jön a formáció tanulása. nem maradt más, mint gyorsan sokat aludni, holnap vizes nap, egész nap szaladgálni fogunk. Most pedig jöjjenek a képek, rettenetesen sok mosollyal, vidámsággal, fáradt, kócos, fagyis, krétás arcokkal, Oliver de Calvo olasz utazóval, az “old school balázsbácsistákkal”, a kutyval és velünk, a táborvezérekkel Szandival és Balázs bácsival:

37115764_1913366422018293_4708690272874135552_n 37488033_1913353172019618_8329543059989594112_n 37661396_1930176580368387_912287655381696512_n 37674791_1913363888685213_6541353921883930624_n 37681275_1913364378685164_3382074608575315968_n 37685850_1913361015352167_9214229181057990656_n 37687819_1913363712018564_6583008121038307328_n 37689080_1930177417034970_205666231250845696_n 37701984_1930177217034990_2012231167889113088_n 37704198_1913355258686076_1493224467982188544_n 37706905_1913362305352038_5954432884105281536_n 37706925_1913358655352403_4837490243227615232_n 37708527_1913361545352114_8429852880181133312_n 37710491_1913364935351775_2834332434269470720_n 37711948_1913360712018864_6551073196651577344_n 37713510_1913359922018943_8946048236230017024_n 37713928_1913364758685126_1275279440628154368_n 37714370_1930176710368374_7680934433435680768_n 37716462_1913366608684941_8808096974763982848_n 37716495_1913359542018981_1208492797959602176_n 37723354_1913354515352817_940966431917342720_n 37724298_1930177127034999_8533972675666640896_n 37726446_1913361832018752_4450898025006497792_n 37726928_1913365258685076_6516039187072811008_n 37728992_1913365782018357_4474173608129724416_n 37733360_1913360095352259_8193332226646081536_n 37733890_1930176610368384_6917350189497843712_n 37736029_1913363188685283_4258425039935766528_n 37736683_1930177013701677_2041098858561273856_n 37742207_1913366018685000_100052495815933952_n 37753386_1913360795352189_461020062975787008_n 37759091_1913363685351900_8283950813911449600_n 37762232_1913355615352707_1065706816362512384_n 37766474_1913362612018674_2676109571411410944_n 37768551_1930176600368385_59480701434593280_n 37768562_1913365072018428_898326400329580544_n 37770472_1930177317034980_5880768147664928768_n 37771511_1913359108685691_280039422546673664_n 37773941_1913359368685665_5904630513515102208_n 37782741_1930177380368307_6414149845413527552_n 37784887_1913355342019401_7680526037880406016_n 37785710_1930177147034997_8301743235626172416_n 37791121_1913361092018826_5990079038192877568_n 37795214_1913356502019285_4542748821209219072_n 37800735_1913361372018798_5324883458395209728_n 37803619_1930176913701687_8390230415306129408_n 37805637_1913364562018479_3086822063973859328_n 37810531_1913364275351841_1304917171691847680_n 37812372_1913355078686094_4428456807999995904_n 37821759_1913354722019463_4670600303869952000_n 37823139_1930177180368327_4580167671508631552_n 37829419_1930176637035048_8843132470401433600_n 37835239_1913360275352241_6301538890993893376_n 37864401_1913354885352780_7321300603945091072_n

 

Svihák tábor 2018 – élmények- második hét

Hétfő

Na most megmondom a tutit. Elmondom, hogyan kell tábort szervezni. Tudom, elég nagyképűen hangzik, hogy “na majd ez a bohóc fogja nekem megmondani a tutit”, de a mai napon a megtudhattam, mit is jelent táborvezetőnek lenni…
Nem a hangzavar, nem a minden kérdésre válaszolás, nem a szervezés, telefonálás, stb. Hanem valami egészen más…

Ma reggel, a szokott lendületemmel indultam neki a 2018-as Svihák tábor második turnusának. A fejem tele volt mindennel, a nagyon fontos nyitó szövegemmel, a programokkal, hogy kit kell még felhívni, hogy hová raktam a két héttel ezelőtt használt dolgokat. Odaérkeztem a helyszínre, kiszálltam a kocsiból, mit kiszálltam, épp csak kitettem a lábam az autóból…erre ráhull egy esőcsepp a sípcsontomra…na neeeeeeeee!!!!
Az első percben jött a szívroham/agyvérzés körüli állapot, nehéz volt megőriznem a hidegvérem. Az első percben! Legalább, akkor kezdte volna, amikor már megvan az első megbeszélés, amin múlik minden, az alapozás, de nem…épp csak kiástam az alapot, megjött a dömper, és az eső…átvitt értelemben persze. Na, de szerencsés alak vagyok, hiszen elég közel voltunk a PÁGISZ iskolához, a diri még mindig kedvel, szóval, bekönyörögtük magunkat egy kis játékra. Ám minden percben azt vártuk, mikor áll már el az eső. Amint tíz percre abba hagyta, a kis Svihákokat nem lehetett visszatartani. Esőkabátban, pulóverben mentek is a hintára, homokozóba. Ebédig már ott maradtunk az iskolában, de szerencsénk volt, mert azonnal elállt az eső, amint megindultunk a játszóház felé. Egy kicsit az eső elől rollerezés összerázta a csapatot, azonnal szorosabb lett a kapocs közöttük, megjött az első élmény, és már mi, táborvezérek sem feszültünk annyira, hiszen csak egy kis nyári zápor volt, nyugtattuk magunkat utólag. A játszóházban, mivel még mindig elég vizes volt minden, a dalunkat vettük elő, és górcső alá, a lány részlegünk elég aktív volt, maguktól is tanulták a dalunkat, sőt, egy kis segítséggel ugyan, de komoly performance alakulhat ki, majd a hét végére.
Elmés malom csaták, Rubik kockázások és nagy focimeccsek napja volt ez, és láss csodát, délutánra megjött a kánikula…hát, most már csak maradjon is így. Inkább legyen fullasztó meleg, mint minden nap eső.

Jöjjenek az első nap képei, barátkozós, játékos hangulatú fotók születtek, ez még nem az igazi lefáradós Svihák táboros nap volt, holnaptól beleerősítünk az élményekbe.

37616062_1928448647207847_648073632542621696_n 37634835_1928449023874476_4206249085734223872_n 37639573_1928448747207837_6223850208283852800_n 37642156_1928449083874470_1043312839701299200_n 37643211_1928449293874449_8994171635384713216_n 37643982_1928449193874459_3069816055066001408_n 37644001_1911524205535848_554014424285839360_n 37644038_1928448523874526_6701827605303132160_n 37654563_1928448060541239_6229595594625646592_n 37687828_1911523568869245_3236390456061329408_n 37689335_1928448667207845_7428220610733408256_n 37694385_1928448393874539_8438429942756147200_n 37711938_1928449573874421_5369845435202535424_n 37714387_1928449500541095_6532113733538283520_n 37723361_1911523908869211_718945317390647296_n 37746015_1928448813874497_988279452347662336_n 37795950_1928448597207852_3371377077696593920_n

Svihák tábor 2018 – élmények – első hét

Péntek

Péntek 13. Az antibabonás emberek kedvenc napja. Mi is így indultunk neki a ma reggeli utolsó táboros napunknak, ami számunkra, Színes Szandival ünnep. Tudom, hogy muszáj elengednem a táborlakókat, de még ez a blogbejegyzés kicsit bennem tartja az érzést, ami eddig bennem volt, hogy mennyire jó is egy ilyen tábor. Egy hét, egy csapat, egy élmény. És tudom, hogy holnap már nem fogok találkozni a csajos csapattal Francival, Zsozsóval, Rékával és Borival, Emesével és Csengével, a cukika Viviennel, Milán sem védi ki az összes lövésem, és a harsány nevetéséről híres Kolost sem fogom tudni már holnap megállapítani, vajon melyik égtájon kapta el a nevetőgörcs. A nagyon menő youtuberhiphopnewschool bandám sem lesz már az idegrendszeremen gitározgató csapatom, pedig a két Levi, Lúúúúk, Pepperoni, Gergő is a szívemhez nőttek. Hiányozni fog a Varga Benő is, imádom a humorát, foghíjas mosolyát, csillogó szemeit, állandó jókedvét és persze elválaszthatatlan barátját, Milánt, akit nem látunk holnaptól szemtelenül mosolyogva leheveredni gyakorlatilag bárhova. Alex és Nonó sem siratja már holnap Csendes úr barátját, aki félúton kidőlt tőlünk, de azért ma belekiabáltuk a telefonba, hogy mennyire szeretjük. De aki az egyik legjobban fog hiányozni, Nathan. Róla még nem is meséltem talán. Nagyon aranyos kisfiú, a nagyszülőknél nyaral, egyébként külföldön él, gyakorlatilag a legokosabb közöttünk, magamat is beleértve, hiszen már most három nyelven beszél. Úgy végig tolta a tábort, hogy neki volt az egyik legnehezebb beilleszkednie, hiszen egy kicsit idegen volt neki a közeg, a város, a gyereknyelv, minden. A többiek is csak érintőlegesen barátkoztak vele, persze elfogadták teljes egészében, hiszen gyerekek, mégis egy pirinyót outsider maradt a táborban, úgy, hogy közben az egyik legfontosabb alkotóelem volt, vele volt teljesen egész a társaság. Nagyon lelkes volt, mindenben részt vett, állandóan mosolygott, kicsit gyakorolhattam vele az angolt, de nekem mindig magyarul válaszolt, ami szerintem minden hozzám hasonló hazafinak szívet melengető!

Nagyon büszke voltam ma a gyerekekre, hiszen olyan lelkesen énekelték el hatszor a dalt, és még fel is hívták a figyelmem, a hétfőn megbeszélt dolgokra, – pedig én aztán nagyon jól tudtam -, hogy nem az össze kalapolt pénzből esszük a fagyit, mert az megy a “szegény gyerekeknek”, hogy inkább ők fagyizzák el helyettünk. Ugyebár, három turnus lesz a táborból, ez volt az első, a mai napon kereken 18140 forintot énekeltek össze a belváros bizonyos pontjain a Svihákok. Gondosan elrakom, úgy ahogy van, ezzel a négy kilónyi apróval, és majd a harmadik turnus után adom át a Lakásotthonok lakóiért Alapítványnak.

Szóval, büszkeséggel telve, elégedetten engedem szabadjára ezt a csodálatos csapatot, ami sajnos soha nem jöhet ugyanígy össze, pedig én teljesen beleszerettem ebbe a társaságba. Viszont élmények sokasága marad meg bennem, amit még sokáig fogok magamban felidézni, de szerencsére millió kép készült, amiért érdemes egy újabb könyvtárat megnyitnom a számítógépemen. Apropó, képek…

36279852_1804518396293460_5946851871690850304_n 36497911_1896075620414040_5797234714544701440_n 36929126_1804526022959364_9198707452718088192_n 36944757_1896076410413961_5172509610849861632_n 36954539_1804522539626379_4465284700864249856_n 36996327_1804544619624171_8738603935763267584_n 37003569_1804533322958634_7727806313480060928_n 37007482_1804540739624559_3042798962722471936_n 37011713_1804533869625246_2727677371128741888_n 37011766_1804533212958645_5068528113311285248_n 37012106_1804540492957917_4944162280079097856_n 37013532_1804534779625155_7432521402005061632_n 37016164_1804517836293516_6217448563824132096_n 37017696_1804527936292506_2493935978046029824_n 37017707_1804517962960170_2494753447761412096_n 37019303_1804518642960102_1897980871697235968_n 37019312_1804535139625119_1600422238895472640_n 37019497_1896075390414063_9048868795518550016_n 37019500_1804522762959690_4914399668546306048_n 37020699_1804534026291897_7336991455212208128_n 37021312_1804522939626339_4810772140737429504_n 37023035_1804531776292122_4190813437128867840_n 37023044_1896076603747275_394669569941176320_n 37023387_1804536096291690_634746795699732480_n 37024795_1896074273747508_8192241953492959232_n 37024802_1896077660413836_1946596534233595904_n 37026367_1804541759624457_7552525588573978624_n 37027405_1804544556290844_5764634933515517952_n 37028710_1804523566292943_105347735225368576_n 37028721_1804531649625468_1102395492156833792_n 37028771_1804518056293494_8112450403255189504_n 37032653_1804534309625202_3949631489947205632_n 37032654_1804534269625206_944604363706335232_n 37033748_1804535299625103_2543875538481577984_n 37033796_1804534982958468_2134028997225349120_n 37033825_1804541612957805_7480408650972921856_n 37036500_1804525629626070_4793444370059624448_n 37038874_1896080537080215_2465810590866604032_n 37040368_1804541869624446_271552352421412864_n 37041486_1804531929625440_5806403937145716736_n 37044847_1804526036292696_2599014775304224768_n 37045789_1896077847080484_2286429228754796544_n 37049664_1804531726292127_7498592769410072576_n 37050004_1804536502958316_1730175850902454272_n 37051011_1804534259625207_4835926626023768064_n 37052652_1804525486292751_5944598164911685632_n 37054903_1804532679625365_7905794126208040960_n 37054912_1804532476292052_4140192411412332544_n 37058398_1896076983747237_925341096081358848_n 37062154_1896079473746988_3351236283828535296_n 37064486_1804540919624541_988976620029083648_n 37065062_1896075790414023_7198383819664130048_n 37065064_1804541479624485_7975975326343757824_n 37065075_1804535599625073_2014960065554939904_n 37065081_1804531716292128_2944608214970269696_n 37066129_1804531506292149_7179302808976359424_n 37066131_1804540722957894_4729405381179080704_n 37066237_1804540602957906_6938801034290528256_n 37067135_1804541419624491_399776281761153024_n 37069942_1804538446291455_1749416329430958080_n 37070676_1804525762959390_5005925267005243392_n 37072402_1804538606291439_6851634771802456064_n 37074013_1804519036293396_2647699397835489280_n 37074775_1804526239626009_1618680329554362368_n 37078659_1804520749626558_5254254911645810688_n 37079282_1804538762958090_7750481979866349568_n 37080553_1804545296290770_1665497646334214144_n 37080563_1804532826292017_6591789641236480000_n 37085148_1804523392959627_1454031255023648768_n 37087328_1804540789624554_969080484678074368_n 37088858_1804525582959408_4608390773489008640_n 37094892_1804534712958495_640814429142777856_n 37100510_1896074760414126_5028663880432222208_n 37106015_1804519872959979_7837796392956329984_n 37106261_1804525676292732_6657695261558571008_n 37112090_1804525722959394_8275153114571472896_n 37117200_1804518499626783_7767881575282245632_n 37118284_1804534102958556_635908910770814976_n 37121553_1804540476291252_6438670006979919872_n 37127006_1896077193747216_5467404410445365248_n 37130303_1804521739626459_6215144713301786624_n 37133907_1804526196292680_7328672215229005824_n 37137921_1804544756290824_1597081119411404800_n 37140328_1896080190413583_3463082592335560704_n 37167473_1804534099625223_7754486040437456896_n 37171342_1804538406291459_2406954931727630336_n 37177061_1896080993746836_6808723770727989248_n 37178592_1896078950413707_7378042623778357248_n 37179912_1804534369625196_5629031696310468608_n 37185949_1896076137080655_4585489629909614592_n 37188673_1804518146293485_1374186374176964608_n 37193416_1804518042960162_1842094765831618560_n

Svihák tábor 2018 – élmények – első hét

Csütörtök

A mai napra pihenést, relaxálást terveztem, de a táborlakók nem így gondolták. Mondjuk, a Barátság park pont nem az a hely, ahol nagyon pihenni kell…a fiúk fáradhatatlanul rohantak labda után, egymás után, mintha nem negyedik nap táboroznánk…hihetetlenek. Na mondjuk, kiütközött a fáradtság. Rosszaság képében. Ma már mindenki elengedte magát, és úgyszólván otthon érezte magát a táborban, előjöttek a huncut mosolyok, a trógerolások, az apró-cseprő csínytevések, és persze a millió kérdés…most gondolkodom csak el ajta igazán. Nem lehet, hogy én vagyok fáradt, nem is ők? simán lehet, mert ma azon kaptam magam, hogy Koppányt néztem és irigykedtem, milyen jót bólint a játszóház egyik kényelmes sarkában, míg mi a dalt tanultuk.

Ma ellátogatott hozzánk Dini Magic Győr egyik jeles bűvésze, és káprázatot valamint tágra nyílt szemeket hagyott maga után előadásával. Alig akarták elengedni, őt is megrohamozták a kérdéseikkel a táborlakók, hiába, kíváncsi gyerekeink vannak.

Az ebédünket a játszóházban fogyasztottuk el, megettünk vagy 12 csirkét, na ezen is látszik, hogy három napja élményeket és kilométereket gyűjtünk. Ezután a szigorú tanárbácsi képem vettem elő, mert a dalt tanulnunk kell! Nyögvenyelősen megy, a banda felének nem sok kedve van tanulni nyáron, de nem lehet őket hibáztatni ezért, viszont mégse állhatunk oda a belváros népe elé fél produkcióval. Aztán persze jött az engedékeny Balázs bácsi énem, simán győzött, 20 perc után mentünk le az áruház elé az árnyékba, hogy telerajzoljuk aszfaltkrétával a kijelölt területünket. Mindenki teljesen magától elkezdte írni, hogy Svihák tábor, meg szívecskébe rakták, jöttek oda, hogy mennyire szeretik ezt a tábort, mert vicces, teljesen meghatódtam. Sőt, az egyik anyuka is azt mondta, hogy a lánya azt meséli, hogy ez a legjobb tábor, elájultam. Hiszen csupán élményeket gyűjtünk, és nincs is időnk egy csomó mindenre, amit elterveztem, mert út közben látunk valami csodát, és az azonnal fél óra, körbejárjuk, megvizsgáljuk, mint múltkor a mókust, ami elszaladt előttünk, követtük nagyon sokáig, fáról fára ugrált, mi meg lestük, vagy ma benne akartunk lenni a tv-ben, kerestünk egy KIKApcsolt tv-t, és belenéztünk, le is dokumentáltuk, hogy híresek lettünk. De tényleg nincs időnk mindenre ma például a dinnyés pasasig el se jutottunk, mert épphogy elkészültek az első rajzok, már jöttek is a szülők, na majd holnap. Úgyhogy végeredményben ma is koszosan, izzadtan, kócosan adtuk vissza szüleiknek táborlakóinkat, a mi legnagyobb megelégedésünkre. Jöjjenek a képek.

36952660_1910716388981073_3749263324194275328_n 36957912_1910625742323471_6935999736360992768_n 36963952_1910716648981047_5449437595878555648_n 36968045_1910717092314336_8260542610788057088_n 36969657_1910716498981062_1975303240941568000_n 36976815_1894684040553198_4775179682330968064_n 36978767_1910716345647744_1082149810892439552_n 36978854_1894682430553359_3257678070621929472_n 36985520_1910625555656823_9217276670807900160_n 36987940_1894682903886645_7319770749479157760_n 36994430_1910717065647672_1459781958534955008_n 36996375_1910716542314391_2457962246802767872_n 36998546_1894683407219928_5440275898060242944_n 37001080_1894684663886469_6247562044120236032_n 37002056_1894686593886276_6480939288400756736_n 37002069_1894686893886246_8965805291950047232_n 37002233_1910716735647705_7030444306263441408_n 37002256_1910625698990142_8913380341314486272_n 37007049_1910716768981035_8369334003546718208_n 37007094_1910625585656820_1139543360084639744_n 37007485_1894684473886488_3240977030161891328_n 37008881_1894683817219887_7209759890951110656_n 37014470_1894685420553060_3711292927079612416_n 37017702_1894686397219629_8305597534982635520_n 37017981_1894683103886625_5584278609532551168_n 37024770_1894685330553069_8364391690189930496_n 37030242_1910625725656806_8617628184642322432_n 37032768_1910716902314355_6744852946996953088_n 37033789_1910716515647727_561154008551522304_n 37035595_1910716962314349_4888763339468963840_n 37037742_1910625595656819_8969458977679081472_n 37049156_1910716715647707_8701122494905450496_n 37056723_1894687077219561_2134340884865482752_n 37062806_1910716562314389_4377877069804077056_n 37063751_1910716975647681_9195664704612073472_n 37074013_1894685737219695_6427944795036975104_n 37081852_1894685633886372_8411811333183373312_n 37081921_1894686807219588_8480782812830498816_n 37090645_1894684297219839_7410294559701204992_n 37097376_1910716752314370_4435891112921530368_n 37097615_1894685160553086_294038619339882496_n 37108694_1894685923886343_2515997670267420672_n 37176899_1894682637220005_9199967819461033984_n

Svihák tábor 2018 – élmények – első hét

Szerda

Nem panaszkodásból írom…még talán életemben nem fáradtam el ennyire, mint ma. Eleve a harmadik nap mindig a legnehezebb, ezt tapasztalatból mondom, ilyenkor mindig jön egy holtpont, ami sosem tudni, hogyan csapódik le a gyerekeknél és persze nálunk táborvezetőknél. Hát, ma csőstül kaptam mindent. Először is, esett az eső, ami bezavart minket a friss levegőről…na azért kicsit szaladgáltunk az esőben, ez is élmény. Szerencsére egyik táborlakó pajtink szülője a PÁGISZ suli dirije, aki volt olyan kedves megvendégelt minket az iskola tornatermében, de azért mégis…improvizálni kellett, el kellett térnünk az eredeti tervtől, kicsit nehézkes volt a nap de tényleg, plusz energiákat kellett felszabadítani, ráadásul, ma mindenki velem akart megosztani minden élményt, és tőlem kérdeztek egyfolytában, ami tudom, hogy nagyon hízelgő, és roppant jól hangzik, de egész nap forgolódtam, mert mindig jött egy “Balázs bácsiiii, ez mi???, vagy a mit fogunk csinálniiii????, vagy ezt nézd meeeg…” Én meg persze mindenre szeretnék felelni, mindent szeretnék látni, átélni, el szeretném mondani, hogy mennyire ügyesek, hogy büszke vagyok rájuk, és ezért a kérdések hatványozódnak. Így ma nem csak testben, fejben is úgy elfáradtam, mintha agyban is maratont futottam volna. A tornaterem zseniális volt, mindenki talált elfoglaltságot, elég sportosra vettük a figurát. Labdajátékok, kötélmászás, versenyfutás, kidobós, bedobós, áthúzós, minden volt.

Ma egy kis táborlakó olyat mondott…elájultam, szó szerint idézem: “Balázs bácsi, nagyon jó itt a táborban. Eddig nem tudtam, mi a barátság, de most megtanultam”. Na ez kemény!!! Lelkemig hatol. Na azért mára trógeroltak rendesen a fiúk, de ilyen mondatok után lehet rájuk neheztelni? És még büszkébb is vagyok, bár lehet ezt még fokozni? A lányok fontak nekem is karkötőt, amit persze beraktam a szuveníres dobozomba, ahol a gyerekektől kapott emlékeim vannak.

A nap végén a fiúk összefogtak, és építettek egy nagyon menő bunkert, amit a lányok ostromoltak, úgyhogy még a nap végén is kergetőztek a gyerekek. Kellett volna egy GPS minden gyerekre, szerintem a 10 km mindenki lábában benne volt. Kicsit előrébb jutottunk a dalunkkal, már csak egy nap a tanulás, aztán főpróba és finálé. Nagyon izgatott vagyok, sok munkánk van benne, remélem, az utca népének is tetszeni fog. Na megyek, alszom egyet gyorsan, mert holnap Barátság park…hívnom kéne egy zen mestert, hogy kicsit lazuljunk, meditáljunk, mert félek, egyszer csak össze fognak esni a fáradtságtól…vagy én :)

A képek:

36912310_1893238880697714_3131642113586888704_n 36913014_1893239337364335_2229277623660314624_n 36913562_1801724303239536_8160661776225009664_n 36913571_1893237247364544_7178979715766550528_n 36914116_1801725633239403_4778951483955609600_n 36915089_1893238477364421_4348491354536411136_n 36923047_1801725156572784_6301454000965287936_n 36923434_1801726139906019_3911586643869433856_n 36930032_1893235504031385_7433837972690042880_n 36939229_1893235820698020_6255208168238874624_n 36939244_1893239500697652_8112230410735321088_n 36942829_1801724106572889_2041381166761639936_n 36952494_1801727779905855_1085132614139904000_n 36954510_1801727889905844_4800513138904530944_n 36955749_1893237107364558_671936535263707136_n 36956013_1801727959905837_7280834104981979136_n 36956037_1893237590697843_3706570679257137152_n 36961565_1893236504031285_5749407023888334848_n 36970996_1801724653239501_4381994234043957248_n 36972309_1893236057364663_1072550361417383936_n 36974064_1801726546572645_5616241004530106368_n 36985585_1893237930697809_402979494140313600_n 36996368_1801727763239190_5064252627986939904_n 36996959_1801728086572491_6806936394317955072_n 37000403_1893236597364609_5116549416798388224_n 37000443_1893235337364735_8490591882479403008_n 37003622_1801726003239366_6645567115728257024_n 37015809_1801725913239375_7072659720204451840_n 37019459_1893237420697860_163190911658885120_n 37023966_1801728063239160_3269376766967283712_n 37027086_1893235914031344_7940873116979298304_n 37032656_1893238264031109_5878513070791196672_n 37046615_1801726869905946_100884701564108800_n 37068101_1893236947364574_2424207596312330240_n 37075490_1893234757364793_7596053797923717120_n

Svihák tábor 2018 – élmények – első hét

Kedd

A mai nap gasztronómiai nap volt, de nem a modern értelemben, hogy street food kaját ettünk, és szűzérmék mellé finom portóit fogyasztottunk, hanem, hogy ma annyi kaja elfogyott…hogy az hihetetlen. Gyakorlatilag mindent, amit eléjük raktunk azonnal elpusztítottak a táborlakók…azt hiszem beérett a sok mozgás, az élmények hada, a friss levegő, hihetetlen volt látni, hogy a tízóraiból 5 perc alatt semmi sem maradt, az ebédet teljes egészében megették a gyerekek, és valaki két gombóc fagyit is betolt, de lépjünk tovább. A napot a Rózsák terén kezdtük, Szabadhegy legnagyobb parkjában. Különlegesség volt, hogy meg tudtuk lepni egy közös fotóval kedves táborpajtinkat, hiszen a nyilván róla elnevezett Koppány utcában is fotózkodtunk.

Elkezdtük tanulni a dalunkat, ami nagyon izgalmas feladat, roppant kreatívnak kell lennem, hiszen nehéz ilyenkor gyerekeket rávenni a tanulásra, persze nem mindenkit, de izgalmassá téve a feladatot, motiváltak a gyerekek. Például, a “kényelmesebb” fiúkat rá lehet venni egy kis hip-hop verzióra, jó lesz ez…majd pénteken :).

Volt persze játszóterezés, páran át akartak ásni Kínába, beköszönni ázsiai embertársainknak, majdnem összejött, kergetőztünk a labirintusban, kutyáztunk, bújócskáztunk, versenyt futottunk és meglátogatott minket Enzo Fabrizio Gepetto Oliver de Calvo is a híres olasz tanár, de erről többet most nem mondhatok, hiszen a következő turnust is szeretnénk meglepni…akik későbbi turnusba jönnek, ne nézzék meg a lenti képeket, csalni nem ér a jó szórakozás lehetősége miatt. Az ebédet Színes Szandi alkotta meg, amit egy kis ájmex mozizás követett, a parkettán fekve néztünk Spongyabobot, mert mindenki totál kidőlt. Néhányan velem együtt bele is aludtak. Egy kis fagyizás következett és gyakorlatilag az idő úgy elment, hogy éppen csak odaérkeztünk a találkozási pontra, az első szülő meg is érkezett csemetéjéért.

Szerencsére a jó Isten megkegyelmezett ma nekünk, nem esett az eső, de holnap esőnapra készülünk, az öreg kaporszakállú szeretné, ha a PÁGISZ tornatermében élveznénk a tábor szerdai napját, már jönnek is az ötletek. Különleges nap lesz holnap, fogunk sokat sportolni, tessék a váltóruhára gondolni és gyorsan sokat aludni, mert kell az energia :). Jöjjenek a képek.

36866927_1907785809274131_342641156456185856_n 36869205_1977689332281089_78429216676249600_n 36882463_1891805504174385_5849729531413266432_n 36894344_1891807727507496_154937461984722944_n 36896669_1907785729274139_1344569117222371328_n 36901624_1891807084174227_1576111156337049600_n 36901626_1907786049274107_9011352655619948544_n 36906033_1907785959274116_3381988683459592192_n 36910728_1891807190840883_2787716255103057920_n 36914118_1907785719274140_5881184385830486016_n 36914122_1891805737507695_7316747423215255552_n 36925731_1907786179274094_7771324498376130560_n 36926425_1891808867507382_3365522770984173568_n 36933411_1891806510840951_6845372507621425152_n 36942337_1907786149274097_2637318985867067392_n 36948631_1907785455940833_153175666399903744_n 36952508_1977689575614398_5698613941781921792_n 36965809_1891805280841074_3773707366055280640_n 36988089_1891806654174270_1143697903424897024_n

Svihák tábor 2018 – élmények – első hét

Hétfő

Egy év nagy idő, főleg, ha végig arra kell várni, hogy kapjon Balázs bácsi egy hétnyi, néhány tucatnyi gyereket. Mert még mindig nagyon jó megélni a játékot benn a játszóházban, elképesztő minden születésnap, amikor nekünk ajándékozza élete gyönyörű pillanatait az ünnepelt, de azért mégis ez a kiteljesedése a munkámnak, amikor egy hétig egy csapattal lehet foglalkozni, hatni rájuk, élményeket gyűjteni, nagy nevetések közepette megélni a játék örömét. Látni a csapaton belüli kis csapatokat, ahogy szégyenérzet nélkül kezdenek barátkozni olyan gyerekek, akik még sosem találkoztak ezelőtt, és milyen jó lesz látni majd nekik ugyanazokat az arcokat, akik szívesen adták a lapátot, hozták a vizet, és már tudom, hogy az ötödik nap végére elválaszthatatlan barátságként ígérnek meg egymásnak minden jövőbeli percet. Azonban ezek a barátságok ma indultak útjukra, még nem foglalkozunk a hét második felével, ma, a kezdetek kezdetén, mint szemlélő élménykovács mutatom be csodálatos csapatomat, akik már az első nap elképesztő  tulajdonságokat mutattak be, amitől az állam kaparta a döngölt játszótéri földet.
Mélyre ható pillanat volt például, amikor pityergő táborlakónkat olyan gyerekek vigasztalták, akik addig nem is tudták, hogy létezik, lányok, teljesen maguktól mentek oda a legkisebb fiúhoz, amikor sírdogált, mert hiányzott neki az anyukája, simán előbb értek oda, mint én. Felkarolták, kedves szavakkal ebédelni hívták, és nem engedték el a kezét még akkor sem, amikor már megnyugodott. Fantasztikus élmény volt látni ezt a fokú humánumot. Egy focisérülésnél, sebfelszakadásnál a legidősebb fiúk mentek a segítségére elesett társuknak, aki kis idő múlva erőre is kapott.

Álszerénység nélkül írom, megihletett lelki erejük, és a kicsit hosszabb sétánkon pár gyereket vittem is a nyakamban, mert láttam, hogy sok nekik a gyaloglás. Szóval, ma én tanultam valamit, ami érzem, nagyon mélyre ment. Áradozni nem szeretnék, mert túl látványos lenne az öröm, de el kell mondanom, hogy nagyon várom a holnapot, hiszen minden pillanatát maximálisan szeretném kiélvezni ennek a társaságnak és az egész hétnek.
Természetesen játszótereztünk, fociztunk, mászókáztunk, vagy 10 gyerek órákon át alagútrendszert épített a homokozóban, hordták a vizet, mint a szorgos hangyák, kizökkenteni sem lehetett őket még focival sem, de talán jobb is így, hiszen itt is komoly barátságok szövődtek az együtt munkálkodás, az alkotás élethelyzetében. A tábor mai sztárvendége XIII. Jacqueline grófnő is elégedetten fekszik előttem a padlón, úgy kijátszotta magát a gyerekekkel, hogy nem bír aludni sem, csak kóvályog. Hihetetlen kutya egyébként, egy nagyon félénk Border Collie, aki terápiás kutya anyukától eredeztethető, és ez érződik is személyiségén. Imád játszani, kifulladásig tolná a sprinteket a labdáért, frizbiért, és ma volt is egy táborlakó, aki fél a kutyáktól, de Jacqueline grófnő az ő szívéhez is eljutott, és a műsorszám végén még egy ölelést is kapott a mi kedves kutyánk. Nagy eredmény, bárhonnan is nézzük. Szóval, gyors alvás, és holnap folytatjuk, de újra is kezdjük, egy másik sztárvendéggel…Enzo Gepetto Fabrizio Oliver de Calvo jön el hozzánk, a nagy olasz tanítómester, aki Karibi utazását szakítja félbe kedvünkért!

Jöjjenek a beszédes képek

36999234_1798772660201367_2219074946028535808_n 36961571_1890219600999642_3987293598604328960_n 36946247_1798771863534780_7116148583358791680_n 36930964_1890222560999346_1138494352977297408_n 36914157_1890221770999425_1659022605178372096_n 36913889_1798772193534747_742502616008753152_n 36913381_1890223497665919_8032945357400834048_n 36906035_1890221464332789_1879320110674477056_n 36904496_1798772010201432_464190882711601152_n 36903044_1798771146868185_2245494874709164032_n 36900025_1798770650201568_3211085509480677376_n 36890706_1798773493534617_6150431015123812352_n 36885958_1890216460999956_4444296290905358336_n 36882344_1798773553534611_3269104320011829248_n 36875902_1798773426867957_8490694480658169856_n 36867544_1890218777666391_819827317420326912_n 36862661_1798772893534677_2649040449834057728_n 36857381_1798771006868199_3041302647656153088_n 36856988_1798772176868082_535803500957794304_n 36854835_1798772403534726_6775294266441728000_n 36848989_1890223197665949_2376948804139089920_n 36847755_1798773276867972_85433694155702272_n 36846141_1890218284333107_1895363630296203264_n 36844484_1798771960201437_4488782282257072128_n 36840267_1890222680999334_1989996835162292224_n 36838715_1890220580999544_7056459842298314752_n 36835454_1890222800999322_426820720161456128_n 36832997_1798772803534686_90193303898685440_n 36832166_1890220140999588_2533629971306381312_n 36832154_1890222030999399_7286346978974236672_n 36829629_1798772673534699_1227600617833234432_n 36828571_1798773676867932_1339851125712486400_n 36826280_1798772340201399_9221725286263947264_n 36824570_1798772710201362_5039390629973458944_n 36820638_1798772320201401_4108079864358109184_n 36818876_1890221254332810_7879050984058519552_n 36817626_1890222410999361_1083045659466006528_n 36816333_1890220957666173_4984353136631087104_n 36800278_1798772100201423_1019246716307636224_n 36800278_1798772100201423_1019246716307636224_n (1) 36718475_1890220347666234_795028790433546240_n

Svihák tábor minden információ

Svihák tábor

 

Kedves szülők, kedves gyerekek. A Svihák tábor szervezésének finisébe érkeztem, ám még mindig nem 100%-os a szervezettség, hiszen alig várom, hogy a táborban ért hatások is alakíthassák a tábor menetét, folyamatát. Azonban, ez az improvizáció tollba nem mondható, maradok az eddigi tények ismertetésével.

Június 21-én, 17 órakor szülői értekezlet lesz a játszóházban, ahol ugyanezeket a tényeket tudhatjátok meg, tehát, aki nem tud eljönni, olvasgassa ezt az információs oldalt, és ha kell jegyzeteljen. A különbség csupán annyi, hogy aki el tud jönni a szülőire, ki tudja tölteni a táboros jelentkező lapot és el is kérjük tőle a 10.000 ft-os előleget. Aki nem tud ott lenni, a tábor első napján tölti ki a lapot.

Legfontosabb általános információk:

Ami lesz nálunk, táborosoknál:

Naptej, szúnyogriasztó, tízórai, uzsonna

Amit minden táborlakó hozzon a táskájában: sapka, vizes flaska, lefénymásolt irat, állandó játékkedv :).

Plusz információ

A hétfői napra minden táboros hozzon rollert, vagy ha az nincs, akkor biciklit!

Aki nem tudott a szülői értekezletre eljönni, ide feltöltöm a szülői nyilatkozatot, innen lehet kinyomtatni.

36582396_1879143015440634_4384885614617559040_n

 

Ha esős napokat fogunk ki, a PÁGISZ iskola aulájában töltjük az időt, kedves táborlakónk, Benedek  anyukája ajánlotta fel számunkra, amiért nagyon hálásak vagyunk.

A tábor díja: 23.000 ft. 

Hétfő:

Marcalváros lesz az első helyszínünk, a Cuha utca, Répce utca temető felőli végén van egy cuki játszótér, drótkötél pályával, hatalmas zöld területtel, nem a sportparkos, hanem ami körbe van kerítve. Ide kell hozni első nap a gyerkőcöt, itt lesz a gyülekező. Ez a napunk leginkább a tábor alapját fekteti le, ismerkedünk egymással, próbáljuk egybe gyúrni a társaságot, közben játékokat játszunk és megfigyelünk. Megbeszéljük a dalunkat, és ráhangolódunk az előadásunkra. Ezen a napon, mivel szeretnék minél jobb táborvezető lenni, pizza lesz az ebédünk, amit oda fogunk rendelni a helyszínre. Elég sokáig szabad levegőn leszünk, mert ott a környéken van legalább 3 játszótér, sportpark, mindent ki fogunk használni, és az igazság az, hogy aznapra nem szervezek más programot, csak játékokat, hogy ne kelljen sietnünk sehová. Azonban lesz egy sztárvendégünk is, de erről nem szeretném, hogy tudjanak a táborosok. A nap vége azonban a játszóházban lesz, ahogy az előzőekben, most is 16 és 17 óra között lehet elvinni a táborosokat, de persze rugalmasak vagyunk.

Kedd:

Szabadhegyi napunkat a Rózsák terén kezdjük. Hatalmas park, árnyékos játszótér, mondanom sem kell, ez a kedvenc helyszínünk, imádom ezt a parkot. Itt is elég sok időt fogunk eltölteni, ugyanis, ez az a nap, amikor be sem megyünk a játszóházba. Ebéd időig a sztárvendégünkkel…na jó, elárulom, úgyis nagy lesz a meglepetés; Színes Szandi labda és frizbi függő border collie-ja jön játszani velünk egész délelőtt. Természetesen, Clean tart egy kis zsonglőrbemutatót is, és lehet dögönyözni is eleget, de a szervezett program része lesz a kidobós, a bújócska, a kergetőzős játékok is. Tervünk szerint, eddigre már összeszokott társasággal dolgozhatunk. Ezen a napon az ebédet mi, gyerekek főzzük meg, nálam, a Lepke utcai lakásomban, persze, nem kijevi pulykát eszünk, darázstészta mindenhogyan, mindennel lesz az ebéd, mellé a frissen nyitott fagyizó repertoárját fosztjuk ki, és itt jön a csavar: Szabadhegyen, a Konini utca mellett, a négyemeletesek árnyékában van egy elkerített játszótér, oda kell majd jönni a táborlakókért, szintén 4 óra környékén.

Szerda: 

A szerdai napot vizes napnak tervezzük. A Bem téren, a játszótéren lesz a gyülekezőnk. Ez a játszi is elkerített, tehát birtokolhatjuk elég sokáig szerintem az egész játszóteret. Ám, a Bem tér is zseniális park, ki is fogjuk használni az egészet…ugyanis, van a parkban egy cuki kis csap, aminek a vizét teljesen a magunkévá tesszük. Ez az a nap, amikor kötelező csereruházatot hozni, és a vizipisztolyokat se hagyjuk otthon!!! Ugyanis különféle vizes játékokat fogunk játszani, kergetőzünk, csatázunk, a lényeg a jókedv, na meg, hogy teljesen vizesek legyünk. Sztárvendégünk ezen a napon Guido lesz, de még egyeztetjük a részleteket vele. Az ebédet a Zöldfa étteremben fogyasztjuk el, külön asztal, külön gyerekmenü rántott sajt, hasábbal, levessel…nyaminyami. Ezen a napon viszont sietünk be a játszóházba, buszra pattanunk, mert délutánra készülünk egy kis programmal a gyerekeknek…ki nem találnátok, vizezni fogunk. :)

Csütörtök: 

A száraz napunk is elég jól fog kinézni…ugyanis, csak az első 10-15 perc lesz száraz, aztán teszünk arról, hogy mindenki leizzadjon teljesen: Adyvárosban, a Barátság sportparkban gyülekezünk, a kibővített játszótéren. Ez a napunk sportos nap lesz. Még a sztárvendégekkel muszáj egyeztetnem, mindig ez a legnehézkesebb…az ETO focicsapat ’98-as csodacsapatából hívok pár embert, akik kis élménybeszámolót tartanak, és ki is hívjuk őket egy laza kis focimeccsre. A fiúk tehát dörzsölhetik a tenyerüket, a csajoknak addig egy kis zumba lesz…nem is tudom, hogy melyiket vicceskedjem el inkább… :)
Csütörtöki ebédünket a játszóházban fogjuk bevinni lefáradt szervezetünkbe, grillezett csirkecombokkal töltjük meg hasunkat. Délutáni programunkon telekrétázzuk az áruház előtti árnyékos, betonos részt, közben pedig gyakoroljuk a dalunkat…

Péntek: 

Pénteken a Batthány téren gyülekezünk az Árkádhoz közeli oldalon, a játszótéren. Miután mindenki megjött, ünnepélyes beszédet intézek a tábor lakóihoz, ahol is megköszönöm nekik az egész hetet, megejtjük a főpróbát és a dalunkkal nekilódulunk a belvárosnak. Mivel szeretném, hogy ütős legyen a produkció, és mégis csak a szegény gyerekek himnuszát, a Legyetek jók, ha tudtok…című örökérvényűt fogjuk előadni, és még a befolyt pénzt fel is ajánljuk rászoruló gyerekeknek, ezért kérem, hogy minden gyerek csodaszép, szinte ünneplő ruhában jelenjen meg aznap, hogy szép kontrasztunk legyen. Valamelyik turnusban írni is fognak rólunk, valamint az alapítványtól is jönnek hozzánk, hogy átvegyék a pénzt, valamint kicsit beszélgetünk is azokról a gyerekekről, akiket megajándékozunk a teljesítményünkért kapott pénzzel, hogy az egészségünkre fagyizhassanak egy jót. Persze, a mi gyerekeinknek is jár majd a jutalom dinnye és fagyizás, de azt a táboros pénzből fizetjük, amit összekalapolunk megy a Lakásotthonok lakóiért Alapítványnak. A belvárosban fogunk ebédelni, és a játszóházban búcsúztatjuk a tábort és egymást.

1 2 3 4 39