Esküvő a’la Svihák

Svihák bohócpáros az esküvőn

Hogy mi is ez az új őrület az esküvők világában? Hogy miről is szól ez az újfajta szolgáltatás? Hogy mit is keres két vidám bohóc két vidám, de nem bohóc legfontosabb ünnepén? Rögtön megismerheti ezt a különös, nem szokványos miliőt, mert ezen szöveg alatt nagyon pontos, és részleges leírás olvasható, hogyan is kell elképzelni két színes ruhákba öltözött egyént egy jófajta lakodalomban.  Jó beolvadást a Svihák birodalom újabb kitalációjába, remélem, minden házasulandónak tetszik az ajánlatunk…

 foto 267

Svihák Oszkár és Svihák Zizi feltűnt egyszer egy esküvőn. Oszkár kezében bőrönd, tele érdekességekkel, Zizi vállán erszény, tele lufikkal. A gyerekek, felnőttek köréjük gyűltek, mert olyan látványosság voltak színes ruháikban, hatalmas kellékes tárukkal, amilyet talán esküvőn még sosem látott publikum. Még a lakodalom helyszínére sem tudtak bemenni, már jöttek a kérések, így természetesen a szép, napos idő segedelmével, az étterem előtt foglalták el azt a placcot, ahová ki is alakult a szokványos mutatványos kontra nézőközönség állapot, hogy rögtön neki is kezdhessenek a szórakoztatásnak. Zizi elővette lufifújóját, és nekikezdett a hajtogatásnak. Eleinte a kisebb állatokkal kezdte, néhány virágot is hajtott, ez volt a bemelegítés, aztán jöttek a bonyolultabb megoldások, és persze a kérések, többek között az ausztrál ugróegér, ami valóban megdolgoztatta a bohóclányt. Közben Oszkár se unatkozott, és még csak nem is a nézőtéren foglalt helyet, hogy a Zizit ellenőrizze, szépségében gyönyörködjön, helyette inkább felcsapta bőröndjét, és előkapta kellékeit, amivel a publikum tetszését óhajtotta kiváltani, és ez szerencsére, illetve tudásának gyümölcseként sikerült is. Az idő telt, az újabb trükkök szaladtak Oszkár kezei között, legalább annyira, mint ahogy Zizi is felpörgette lufiállatait, épp itt volt az ideje egy kis közös bohóckodásnak, jöhetett az az etap, ami nevető könnyeket csalt gyerek és felnőtt szemébe. Természetesen, inkább a gyerekes felnőttek maradtak megnézni a műsort, nekik is egy része már rég a tánctéren ropta, mint az olívianyútondzsontravolta, ahogy talán tinédzser korukban sem, felszabadultan, az izzadságcseppeket a homlokukra gyűjtögetve. A produkciót néző gyerekek észre sem vették, hogy az idő eltelt, már ők is inkább a zenére táncoltak volna, így nem szégyenlősködtek, megfogták a két bohócot kezüknél, és behúzták a tánctérre egy kis pörgés-forgásra. 

A nagyon laza hangulatú, ám annál szórakoztatóbb, mindenféle kötöttségtől mentes két óra így telik el úgy, hogy mindenki kicsit jól jár; az ifjú pár talán azokkal a vendégekkel is tud kicsit foglalkozni, akik mellé mindig oda van nőve legalább egy gyerek, amit már az előbb említettem, a kisgyerekes szülők kicsit el tudják engedni magukat, mert szándékunk leválasztani a felnőttekről a gyerekeket, hogy a szórakozással felszabadítsunk egy kis időt a felhőtlen bulizás intézményének, jól járnak a pincérek, hiszen biztosan nem fognak a talpuk alatt szaladgálni gyerekek, jól járnak az örömszülők, mert nem nekik kell kitalálniuk valamit, hogyan kössék le a gyerekeket, egyedül talán a bébiszitter szolgálat nem jár jól, hiszen nincs értelme otthon hagyni a gyerkőcöket, mert talán bizton állíthatom, így ők járnak a legjobban, de ezt részletezni már nem is kell, hiszen megtettem a vastagon szedett részekben.

A produkcióhoz Oszkár és Zizi elmentek a fővárosba, egy roppant híres fotóshoz, ahol a szóróanyaghoz készültek művészi, ám vidám hangulatú képek, hogy ne csak a képzelet játéka legyen a Svihákok kivagyisága, néhányat a publikum elé tárok, de előtte még a materiális részét is említenem kell.

A Svihák bohócpáros két órás műsora, amiről bővebben az első, a legvastagabb bekezdésben írtam, a vacsora utáni időszaktól indul, és tart a két órás műsor végéig. Ezt mindig tartjuk, hiszen bohócokra nincs szükség templomokban, hivatalokban, körmenetekben, ezekbe nem szeretnénk belefolyni, a mi feladatunk, hogy a szórakozást elősegítsük, hogy egy kicsit tehermentesítsük a felnőtteket, finomabban fogalmazva, hogy le tudjuk választani egy kis bohóckodásra a gyerekeket a felnőttekről.

Ennek a két órának a díjazása: 50.000 ft. Kiszállási költséget csak akkor számolunk fel, ha Győrnek a közvetlen környezetét elhagyjuk. A díjazás felét előlegben számoljuk fel, a másik felét az előre megbeszéltek szerint, vagy a helyszínen vagy az ünnep után készpénzben rendezzük. Nem szaporítom tovább a szót, jöjjenek a képek, amik remélem, mindenki számára önmagukért beszélnek. 

foto 007 foto 041 foto 064 foto 080 foto 099 foto 127 foto 139 foto 146 foto 172 foto 179 foto 250

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.