Képek a bulikból

Emlékezetes bulikról tesz tanúbizonyságot az alábbi oldal. Mert mégis így ismerte meg a győri családok nagy része a Balázs bácsit, hogy együtt bulizott vele. És el sem tudjátok képzelni, micsoda élmény volt ez neki. Nemcsak visszamehetett gyerekbe, anélkül, hogy bárki idiótának nézte, hanem, mint party moderátor, még az ő élménydús tekervényeit követve szórakozhattak jót a gyerekek. Azon gondolkodtam, hogy ömlesztve kaptok a képekből, de átgondoltam, és arra a következtetésre jutottam, hogy minden buliból csak néhány kép, de mindegyik kicsit más időpontban játszódó, másféle karaktert bemutató, vagy más játékot halványan érzékeltető képecske fogja bemutatni, hogy is zajlik egy buli a játszóházban, a jó öreg Balázs bácsival. Íme…

 

Lili

8 éves lett a kis nádszál Lilike. Hihetetlen gyorsasággal telik az idő. Ha emlékeztek még, Lilinek a tavalyi bulijáról már írtam ide egyet, és abban az írásban megemlékeztem a kettővel ezelőttiről is, úgyhogy büszkén mondhatom el magamról, hogy Lili életének szerves része lettem azzal, hogy immáron harmadszor osztotta meg velem ezt a csodálatos élményt, amit én már felnőtt fejjel fel sem tudok fogni. És azt is büszkén mondhatom el magamról, hogy Lili egy igazi rajongó. Na, ezt nem abból szűrtem le, hogy már a harmadik buliját ünnepli nálam, hanem abból, ahogy hozzám áll, ahogy a játékokhoz, amiket játszunk a buliján nekilendül, és ahogy örült az én kicsi ajándékomnak. Nagyon nagyon jóleső érzés ez nekem, hiszen ez akárhonnan is nézzük; feltétel nélküli szeretet. Egyébként, ezekkel a gondolatokkal készültem az ő bulijára, aminek mércéjét elég nehéz volt megugranom, és szerencsére Alfonz öcsém is a segítségemre sietett. Lili csodálatos családja is részt vett az ünnepségen, méghozzá nem is akárhogy! Kedves anyukája vállalta, hogy az egyik új játékunkban főszereplő lesz, és megengedte, hogy gyermeke mindenféle maskarákat aggasson rá. Természetesen erről is készült kép, de persze ez elsüllyed a családi fotóalbum mélyére, nagyon is rendben van ez így, hiszen milyen szép lesz az, mikor majd Lili mutatja asaját gyermekének, hogy milyen vagány is a nagyi. És persze, ez azt jelenti, hogy majd a Lili is ugyanilyen vagány anyuka lesz majd; olyan, aki részt vesz gyermeke legfontosabb élményeiben, aki hajlandó erre a pár órára gyermekké lenni, és olyan, aki megad neki mindent, amire szüksége van. Szívből köszönöm nekik ezt az élményt, hogy a családjuk egyik ünnepének ismét a részese lehettem. Nézzünk pár publikus képet:

11254321_1222892584392636_5500566498275927602_n 12246979_1222892587725969_3380270666456068392_n 11147248_1222910537724174_2648652769775384982_n 12246981_1222908087724419_4274235350807640924_n 12274581_1222909327724295_3596124688603122518_n 12295429_1222910627724165_7326214406681906984_n 12308829_1222909734390921_2850190876704516127_n 12311241_1222909717724256_6117363906039019116_n 12316164_1222907767724451_8742262584642193324_n 12316387_1222908647724363_4592214242645547148_n12274413_1222892581059303_2962902423627573073_n

 

Barnabás

Barnusról is ugyanilyen jókat tudok elmondani, mint a Liliről. De, hát süsü lennék olyan kisgyerekeket ide kirakni, akik számára ez a velem töltött három óra “csak egy buli a sok közül”. Majd a képekből mindenki láthatja, hogy ez a buli még a nyáron volt, még a régi festés van fenn a falon, mindenki laza öltözékbe bújva jelent meg a zsúron. Azt viszont a képből nem láthatjátok, hogy nagyon készültem erre a családi ünnepre, hiszen Barnusék családját már elég régóta ismerem a játszóházból, valamint a szülők a fülembe súgták, hogy ez a buli lesz az első ilyen számukra. Ez persze inkább drukk, mint teher. Barnabást, ha egy mondattal, az én szemszögemből kellene jellemeznem, igazi sportoló típus, aki úgy pörög, mint a ringlispil, kifulladásig meg sem áll. Tehát, nekem is kötelező volt felvennem az ő ritmusát, és úgy kellett végigpörgetnem a bulit, mintha az évezred utolsó bulija lenne. Játszottunk, énekeltünk, természetesen a szülők is részt vettek mindenben, és nagyokat görbültek felfelé a szájak, és valóban, teljesen kifulladtunk a végére. Egy igazi jó havert kaptam Barnus személyében, akit, ha megnő biztosan elhívok egy pofa sörre, hogy építsük tovább bimbózó barátságunkat. De nem is szaporítom tovább a szót, úgyse találnék helyes jelzőket már tovább, hiszen az ilyen élményeket inkább átélni kell, semmint mesélni róluk, de azért remélem, örökre megmarad anekdotának ez a buli, és majd még az unokák is megemlegetik…lássuk a képeket:

3e6fb207-9452-4d14-aa3e-727f0460d30b 6b736866-5d9b-47f9-bb2f-42661b9850ab 891cb0e6-156b-4fa4-8efa-2990f605688a b097f1cb-0607-44d9-9ebb-23e53d21ae40

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.