Svihák tábor ’17 – élmények

Nehéz erről beszélni férfiként, de ma nagyon meghatódtam. Persze, mindenki tudja, hogy a férfi, aki gyerekekkel foglalkozik, nem az a hormondús, maszkulin alkat, aki foggal hajlítja a százas szöget, neki az érzelmi világa kicsit szofisztikáltabb, mert ahhoz, hogy megértsünk egy gyereket, kell egy fajta extra empátia löket, azt hiszem, én ezzel rendelkezem, tehát, büszkén vállalva mondhatom, ma nagyon meghatódtam amikor a reggeli tábormegbeszélést tartottam. Ugye, ilyenkor azok a dolgok szoktam elhangzani, amit én elvárok tőlük, és persze, hogy mi mindent fogunk az adott napon csinálni. Már reggel a dalunkkal a fejemben ébredtem, és tudtam, ez a nap lesz az utolsó, amikor ezt a csapatot egyben, egészében láthatom. Összeszorult szívvel, és nem takargatva meghatódottságomat meséltem, hogy mi mindenben lehet részünk. Nagy, sőt hatalmas tapsokban, szinte szerelmes nagyikban, akik, mintha a saját unokájuk szerepelne, úgy fog örvendezni, ha végig hallgatja, hogyan zengjük be a Baross utcát. Készüljenek fel, hogy kicsit ember feletti lesz a túránk, hiszen nem csak sétálni fogunk, úgy tizenötször elő is adjuk a dalunkat, ami önmagában megterhelő, nem csak a kis Svihákoknak, nekem is, és Színes Szandinak is, pedig mi ez a két masszív óra ahhoz a kőkemény, pörgős héthez képest, amit együtt töltöttünk…

Megvolt a főpróba, természetesen katasztrofálisan sikerült, ami ebben az esetben is jó hír, megettük Gyöngyvér testvér tízóraiját, és neki iramodtunk a belvárosnak. Ahogy megjósoltuk, hatalmas ovációk, kisebb tömegek gyűltek össze, a kalapunkba pedig gyűlt a fagyi és dinnyepénz. Végig mentünk a Baross utcán, az Arany János utcán, a Virágpiacon, a Király utcán, a Széchenyi-téren, egészen az ebédelős helyünkig, ahova már úgy estek be a táborlakók. Hatalmas büszkeség töltött el, hogy véghez vitték, hogy végig csinálták, hogy aktívak voltak, hogy csak a legvégén kellett nógatni őket, hogy elértük a buszt, hogy minden kaját elpusztítottak, hogy minden másodpercét élvezték az utolsó napnak, hogy a 18 kilós dinnyéből sem maradt semmi, hogy még repeta barackot és almát is kértek, hogy még az utolsó percben is rohantak, de a legnagyobb csoda és számomra öröm, hogy a végén még telefonszámok és címek is cseréltek gazdát, mert akkora nagy barátságok születtek. Szóval, a szívemben öröm és egy kicsi bánat is lapul, hiszen többé ez a banda így, ebben a formában nem találkozik, többé nem menetelünk forróságban, vagy esőtől félve, hogy többé nem nevetünk ugyanígy, ugyanezeken a dolgokon, de hát ez így természetes…semmi sem állandó, minden változó, és ez magában hordozza azt, hogy sokszor le kell mondanunk élményekről, dolgokról, amik vissza nem térhetnek, viszont az emlékeinkben sokáig élni fog az, amit ezen a héten megélhettünk. Köszönöm az összes táborlakónak, hiszen felnőtt fejjel még értékesebb egy-egy ilyen élmény, mert tudatosabban élvezi az ember azt, ami vele történik. Na, de jöjjenek a képek…

19244015_1530661143674765_1225239385_n 19832640_1530661290341417_942743426_n 19849235_1530661153674764_574094702_n 19858664_1530661193674760_2134863579_n 19894213_1530661230341423_908098750_n

 

19758173_10211875437032765_265869779_n 19832378_10211904592361630_1696088895_n 19832773_1511903665497906_1810129040_n 19848816_1511902605498012_1246774160_n 19848982_1511903042164635_1147854612_n 19858857_1511903542164585_664884228_n 19866217_1511901758831430_919376717_n 19866228_1511904412164498_1295500571_n 19866272_1511903612164578_713240270_n 19866400_1511902168831389_1631127136_n 19866557_1511901232164816_236403209_n 19866558_1511902682164671_1007753835_n 19866560_1511903945497878_1320080024_n 19866583_1511901338831472_2130844593_n 19866671_1511901555498117_2072043327_n 19866672_1511901845498088_1575267836_n 19873726_1511902775497995_1862793502_n 19873765_10211904588521534_1002510826_n 19873922_1511903742164565_461749180_n 19883431_1511902442164695_1912384244_n 19883443_1511903108831295_2050277136_n 19883842_1511903272164612_1885442418_n 19894056_1511901712164768_2050721620_n 19894125_1511902115498061_230647394_n 19894294_1511902012164738_1214849866_n 19894327_1511901635498109_1861544586_n 19904477_1511901805498092_1364799600_n 19904491_1511903835497889_1353270213_n 19904613_1511902988831307_2079348130_n

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.